A szén-dioxid-szint emelkedésével és a Föld pólusainak felmelegedésével a kutatók a bolygó szélsebességének csökkenését jósolják. Ez a szélcsend hatással lehet a szélenergia-termelésre és a növények növekedésére, és még a Golf-áramlatot is érintheti, amely a világ éghajlatának nagy részét meghatározza.
Tavaly nyártól őszig Európa nagy részén úgynevezett „szélszárazság” volt tapasztalható. A szélsebesség sok helyen mintegy 15 százalékkal az éves átlag alá csökkent, más helyeken pedig még ennél is nagyobb volt a visszaesés.
Az Európa feletti felszíni szelek közelmúltbeli csökkenése felerősítette az éghajlatváltozással összefüggő „globális földi szélcsenddel” kapcsolatos aggodalmakat. A kutatások 1978 és 2010 között világszerte szélcsendet mutattak ki, a szélsebesség évtizedenként 2,3 százalékkal csökkent. 2019-ben azonban egy kutatócsoport megállapította, hogy 2010 után a globális átlagos szélsebesség valójában nőtt – óránként 7 mérföldről 7,4 mérföldre. Ezen ellentmondásos adatok ellenére az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change – IPCC) a következő évtizedekre lassuló szeleket jósol. A testület szerint 2100-ra az átlagos éves szélsebesség akár 10 százalékkal is csökkenhet.
Kapcsolódó bejegyzések
Sosem volt még ilyen olcsó a tengeri szélenergia
Legalábbis az Egyesült Királyságban. A szélenergia ára annak ellenére csökkent újabb 6%-kal, hogy a szélerőművek építéséhez szükséges anyagok ára emelkedik.
A Nature-ben nemrég megjelent kutatás szerint az Északi-sarkvidék 1979 óta négyszer gyorsabban melegszik, mint a világ többi része. Egy másik tényező, amely valószínűleg hozzájárul a szélcsendhez, a „felszín egyenetlenségének” növekedése – a városi épületek számának és méretének növekedése, amelyek a szeleket hátráltatják. Egy másik úttörő tanulmány rávilágított a szelek viselkedésére, megvizsgálva, hol és mennyi por telepedett le a Földön a pliocén korszakban, amikor a hőmérséklet és a szén-dioxid szintje hasonló volt a maihoz.
A szélcsend vagy a szélerősödés komoly következményekkel járhat mind az emberi, mind a nem emberi világra nézve.
A szél befolyásolja a növények növekedését, szaporodását, elterjedését, pusztulását és végső soron a növények evolúcióját
– írta P. S. Nobel növényfiziológus 1981-ben „A szél mint ökológiai tényező” című tanulmányában.
Európa a szén és más fosszilis tüzelőanyagok alternatívájaként a szélenergiára épít. Az Egyesült Királyság több mint 11 000 szárazföldi és tengeri szélturbinából állítja elő energiájának mintegy 24 százalékát, az Európai Unió pedig villamos energiájának mintegy 15 százalékát szélből nyeri. Az előrejelzések szerint 2050-re a megtermelt áram mennyisége majdnem megnégyszereződik. De ha a szélsebesség csökken, akkor nehezebb lesz elérni ezt a célt.
(Forrás: YaleEnvironment360)