Azerbajdzsán mérföldkőnek számító jogi eljárást indított Örményország ellen, mert állításuk szerint a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah közel három évtizedes megszállása alatt tönkretette a terület környezeti értékeit és biodiverzitását – írja a The Guardian.
Ez az első alkalom, hogy bármely ország államközi bírósági eljárást kezdeményez a Berni Egyezmény alapján. Ha Azerbajdzsán nyer, az precedenst teremt a biológiai sokféleség és a környezetpusztítás gazdasági értékének megállapítására.
Az 1979-es Berni Egyezmény alapvető célkitűzése a vadon élő állat- és növényfajok és élőhelyeik védelme, különös figyelemmel a veszélyeztetett fajokra (beleértve a vonuló fajokat is) és élőhelyekre, valamint ezek védelme érdekében az európai országok közötti együttműködés elősegítése.
– írja a termeszetvedelem.hu
Örményország és Azerbajdzsán között az 1990-es évek elején tört ki háború, amikor a Hegyi-Karabah enklávé a Szovjetunió összeomlásával a függetlenség kikiáltására törekedett. Az örmény erők megnyerték a háborút, és közel három évtizeden át kormányozták a területet, amíg 2020 szeptemberében Azerbajdzsán háborút indított a terület elfoglalására és nagyrészt sikerrel is járt.
Mint írják, Azerbajdzsán azt állítja: a területek visszafoglalásakor azt tapasztalta, hogy az élőhelyeket és fajokat károsították, a természeti erőforrásokat kimerítették, a biológiai sokféleséget elpusztították. Azerbajdzsán ökológiai és természeti erőforrásokért felelős minisztériuma szerint a megszállás alatt a bányászat nagymértékben károsította az erdőket, amelyek a biodiverzitás hotspotjai. Többek közt olyan ritka, veszélyeztetett és endemikus fajokat értek veszteségek, mint a kaukázusi leopárd, a barnamedve, a szürke farkas, vagy a sztyeppei sas.
A minisztérium szerint több mint 7000 hektárnyi védett erdő károsodott. A háborús övezetben lévő, mintegy 2000 éves ősi fákat a jelentések szerint kivágták. Amellett, hogy ezek a fák fontos szerepet játszanak a mikroklíma szabályozásában és a biológiai sokféleség megőrzésében, és kulturális szempontból is fontosak.
A károkról tavaly az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) jelentést is készített, melyet átadott az azeri illetékeseknek. Ebben többek között arról írak, hogy a korábban telepített taposóaknák folyamatos problémát jelentenek, hiszen gyakran vadon élő állatokat pusztítanak el, illetve tüzeket gyújtanak. Ráadásul a robbanóanyagokból származó nehézfémek és maradványok szennyezik a talajt és a vizet.
Az UNEP megállapításai között az is szerepelt hogy a 2021 januárjában Azerbajdzsán által indított újjáépítési program részeként megkezdett útépítés ugyancsak csökkentette erdősültséget – valószínűleg a bíróság ezt is mérlegelni fogja. A jelentés szerint magából a háborúból akár még profitálhatott is a biológiai sokféleség, ugyanis az elhagyott települések körül újra megtelepedett az élet.
A Guardian cikkében megszólalt az azeri külügyminiszter-helyettes is, ám örmény részről eddig nem érkezett kommentár. Mint írják, most mindkét országnak három hónapja van arra, hogy kijelölje a választottbírókat, akik megvizsgálják a károkról szóló bizonyítékokat, és eldöntik, hogy Örményországnak kell-e és mennyit kell fizetnie jóvátételként. A berni egyezmény aláírójaként Örményországnak jogilag kötelessége tiszteletben tartani a majdani döntést.
Ha Azerbajdzsán sikerrel jár, ez lesz az első alkalom, hogy egy bíróság kártérítést ítél meg a környezetpusztításért, és nagy valószínűséggel felméri a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások csökkenésének gazdasági értékét egy adott területen és egy adott nemzet számára.
– nyilatkozta a Clyde&Co. londoni székhelyű cég ügyvédje
