A techcégek egymással versenyezve rukkolnak elő az újabb csúcstelefonokkal, és igyekeznek meggyőzni, hogy érdemes évente leselejtezni a készülékünket. Lehet, hogy az új modellnek jobb a kijelzője és szebb fotókat lőhetünk vele, de a bolygónk komoly árat fizet ezért.
Bár a koronavírus-járványnak köszönhetően visszaesett az okostelefon-piac forgalma, statisztikák szerint 2020 második negyedévében így is közel 300 millió új készüléket adtak el világszerte. Ráadásul az okostelefont használók köre ennél lassabb tempóban bővül, tehát az új mobilok jelentős hányadát olyanok veszik meg, akik régi modelljüket cserélik le egy frissebb verzióra.
Mára ugyanis a telekommunikációba is begyűrűzött a fast-fashion jelensége: a márkák különböző technikai (frissítések után lelassul a régi készülék, korlátozott javíthatóság) és marketing (látványos reklámok, bemutatók) eszközökkel azt üzenik, hogy a felhasználónak muszáj mindig a legújabb, legtrendibb mobilt birtokolnia. De miközben élvezzük az új funkciókat, és hogy éjjel is tökéletes szelfit lőhetünk, belegondolunk, mi lesz a leselejtezett telefonunkkal?
A kikukázott készülékek sorsa
Bár a technika fejlődése több szempontból pozitív hatással volt a környezetre, hiszen például a digitalizációnak hála kevesebb papírt használunk, emiatt pedig kevesebb fát vágnak ki. Ám a mobilok divatos kiegészítőkké válása nagyban növeli az e-hulladék mennyiségét: Magyarországon idén a becslések szerint 130 ezer tonna szemét termelődött a készülékekből. A kidobott elektromos eszközök pedig veszélyes hulladéknak számítanak, hiszen égetés vagy csapadék hatására a bennük található, addig kötött állapotban lévő veszélyes anyagok a környezetbe jutnak. Bizony, mobilunkkal nap mint nap zsebre vágunk veszélyes dolgokat: az akkumulátort, a nyomtatott áramköri alaplapon fellelhető toxikus fémeket és a gyulladáskésleltető anyagokat tartalmazó műanyagalkatrészeket.
Ha pedig működésképtelenné vagy szükségtelenné vált telefonunkat egyszerűen a kukába dobjuk, az a kommunális hulladékkal együtt égetőműbe vagy hulladéklerakóra kerül. „Ennek következtében a veszélyes hulladékösszetevők a környezetbe jutnak, illetve a hasznosítható fémek elvesznek a gazdaság számára” – vázolja a problémát Tihanyi Ervin, az Inter-Metal Recycling Kft. elektronikai hulladék üzletág vezetője.
Az e-hulladék feldolgozása
Bolygónkért természetesen azzal tehetünk a legtöbbet, hogy minél tovább használjuk telefonunkat, ám ha mégis megválnánk tőle, adjuk vagy ajándékozzuk el. Ha pedig már nem működik, gondoskodjunk róla, hogy megfelelő helyre kerüljön. Erre három módunk is van. Az e-hulladékot leadhatjuk az önkormányzatok által üzemeltetett hulladékudvarokban és elektromos készülékeket árusító kereskedőknél, de kereshetünk közvetlenül hulladékhasznosító céget is, amely elszállítja, majd feldolgozza: ártalmatlanítja és hasznosítja azt. „Anyagában történő hasznosításról akkor beszélünk, ha a hulladék kézi szétszerelése, majd a gépi aprítás és anyagszétválasztás után homogén anyagot (leginkább fémeket) nyerünk ki, amelyek újrafeldolgozhatók – magyarázza a szakember. – Ennél környezetileg értékesebb az újrahasználatra történő előkészítés, amikor kiválogatják a még használható vagy javítható készülékeket, és újra üzembe helyezik azokat.”
Létezik fenntartható okostelefon?
Igen! A holland Fairphone, amely külsőleg úgy fest, mint bármelyik okosmobil. Különlegessége azonban, hogy konfliktusmentes alapanyagokból készül (mint például az ón és volfrám), előállítása során minimalizálják az e-hulladékot, ügyelnek a megbízható és visszakövethető beszállítói láncra és a dolgozóik munkakörülményeire. Azon a téren is szembe mennek a piacági trenddel, hogy a Fairphone moduláris kialakítású, így csavarhúzóval bárki könnyen szétszedheti és megjavíthatja otthon, ezért évekig gondtalanul lehet használni. Ennek pedig a bolygó mellett a pénztárcánk is biztosan örül.
Képek: pexels.com
