A Bükki Nemzeti Parki Igazgatóság munkatársai ebben az évben befejezték a Csernely-patak mentesítését a bíbor nebáncsvirágtól (Impatiens glandulifera) az Igazgatóság Tarna-Lázbérci Csoportjának működési területén.
Több községet érint ezen özönnövény terjedése, valamint a festői fokozottan védett területet, az Upponyi-szoros sziklái közt megbúvó Csernely-patak árterét is.
Mint minden inváziós faj esetében, a megelőzés vagy – ha már megjelent a problémás betolakodó – az időben való cselekvés nagyon fontos! Az idegenhonos fajok terjedését ugyanis leginkább a kezdeti felismerés és a tudatos cselekvés gátolhatja meg.
Ez a baj a nebáncsvirággal
A fajt Európába dísznövényként, illetve mézelő növényként hurcolták be, amely eredetileg a Nyugat-Himalája mérsékelt, csapadékos éghajlatú térségeiben és Kelet-Indiában őshonos. Sűrű állományokat képez; allelopátiás hatása is ismert, mely révén elnyomja az eredeti lágyszárú növényzetet, teljesen átformálva az érintett ökoszisztémát. A természetközeli ártéri erdők spontán regenerálódását, megújulását és a szabályozott vízfolyások mesterséges rehabilitációját is akadályozza.
Önkéntesek is segítettek
A Csernely-patak bíbor nebáncsvirág mentesítésének érdekében Uppony község határában a tavalyi évhez hasonlóan a park munkatársai idén is önkéntes napokat hirdettek meg, ahol szívesen vették a segítőkész természetbarátok csatlakozását. A segítséget a park látogatóhelyein beváltható családi belépőkkel hálálták meg.
Az önkéntes akció kiírása rengeteg embert elért az interneten, ennek köszönhetően sokan érdeklődtek az Igazgatóság közösségi oldalán arról, hogy vajon mi lesz így a méhekkel? Bár valóban számos rovarfaj látogatja e növény virágát, beporzóinkért azonban nem kell a bíbor nebáncsvirág vonatkozásában aggódnunk. Boldogan végeznék ők a dolgukat kizárólag az őshonos növények kínálta lehetőségek közt is, ezen inváziós növényfaj nélkül. Fontos megérteni ugyanis, hogy az idegenhonos fajok jelentős károkat okoznak.
Agresszív terjedésükkel képesek új termőhelyeken megtelepedni és tért hódítani, veszélyeztetve ezáltal az őshonos életközösségek törékeny ökológiai egyensúlyát, valamint szerteágazó gazdasági- és esetenként humán egészségügyi kockázatot is jelenthetnek!
A Csernely-patak gyönyörű szakaszán a fokozottan védett természetvédelmi területen igenis kiábrándító a bíbor nebáncsvirág „mező” látványa a vízfolyás menti kisebb tisztásokon, mely elnyom minden ott megtelepedni kívánó lágyszárút. E nagy termetű növény ugyanis sűrű állományával és nagy mennyiségével, nehezen bomló avarjával gátolja a honos fajok felújulását.
Felvették a növény ellen a kesztyűt?
Igen, szó szerint. A legtöbb erőszakos inváziós növényfajjal ellentétben a bíbor nebáncsvirág kezelése pár év alatt orvosolható, hiszen tartós magbankot nem képez a talajban. Sekélyen gyökerezik így könnyen kihúzható (kigyomlálható), a kezeléséhez nincs szükség gyomirtóra vagy vegyszeres kezelésre, ami a természetvédelem számára szintén köszönetteljes.
Bár munkaigényes tevékenység, és gyakran nehezen megközelíthető helyszíneken kell felvenni a harcot vele, de ismerve a többi agresszív özönfaj kezelését mindezek ellenére „hálás” feladat. Nincs szükség hozzá másra, „csak” egy munkás kesztyűre, gumicsizmára, több évi kitartásra, időre és emberi kapacitásra.
Végül 7 elszánt természetbarát segítette a munkákat az önkéntes akciók alkalmával, de csatlakoztak ezen tevékenységéhez a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem természetvédelmi mérnök hallgatói is. Így sikerült ezt a viszonylag hosszú szakaszt 5 nap alatt bíbor nebáncsvirág-mentesíteni, és a több ezer egyedből álló gócpontokat felszámolni!