Magyarország gyepterületei, a Pannon biogeográfiai régió természetes és féltermészetes állapotban megmaradt élőhelyei a Kárpát-medence legértékesebb természeti kincsei közé tartoznak, amelyek nemcsak a biodiverzitás, hanem a klímavédelem és a fenntartható mezőgazdaság szempontjából is kiemelkedően fontosak.
A hazai gyepterületek a homokpusztáktól a szikeseken át a hegyi kaszálórétekig rendkívül gazdag növény- és állatvilágnak adnak otthont, a védett növényfajok háromnegyede és a védett állatfajok fele ezekhez az élőhelyekhez kötődik. Itt található meg például a fokozottan védett tátorján, a magyar kökörcsin, a parlagi sas, a túzok vagy a magyar szöcskeegér is.
Kapcsolódó bejegyzések
Többféle alkotópályázatra jelentkezhetünk a magyar szöcskeegér témakörében
Idén három témában kereshetnek művészeti kihívást a pályázók, melynek határideje: 2025. szeptember 19.
A gyepek biodiverzitása és annak változásai hatással vannak az ökoszisztémák működésére, a víz elérhetőségére és minőségére, az élelmezés biztonságára, az emberi, növényi és állati egészségre, valamint az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességre.
A magyar nemzetipark-igazgatóságok vagyonkezelésében több mint 200 ezer hektár gyepterület van, amelyeket érintően – évtizedes szakmai tapasztalatra, a rendelkezésre álló kezelési eszközparkra és pályázati forrásokra támaszkodva – folyamatosak az élőhelyfejlesztési, -helyreállítási és -kezelési munkák.
A hazai gyepterületek megőrzésére irányuló természetvédelmi célok elérése érdekében azonban az igazgatóságok vagyonkezelési feladatellátásán jóval túlmutató, széleskörű együttműködésre alapozó munkára van szükség az állattenyésztési ágazattal és a gazdálkodókkal közösen.
Kapcsolódó bejegyzések
A LIFE pályázatok segítenek zölden fejlődni!
Zsámba Judittal, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda LIFE Kapacitásépítés projektjének vezetőjével beszélgettünk.
A Grassland-HU LIFE projekt keretében országos gyepstratégiát dolgoznak ki, amely támogatja a Natura 2000 területeken gazdálkodókat, és elősegíti a védett fajok és élőhelyek megőrzését. A program keretében infrastrukturális fejlesztések is zajlanak, például a legeltetés feltételeinek kialakítása, a cserjék irtása és az inváziós fajok visszaszorítása. Emellett egy országos inváziósfaj-adatbázis is készül, amely a természetvédelmi hatóságok számára nyújt információt az egyes inváziós fajok előfordulásáról és kezelési lehetőségeiről.
A projekt keretében létrejövő modellgazdaság-hálózatnak – amelynek tagja a Kőszegi Evangélikus Középiskola Tangazdasága – fontos szerepe van, hiszen lehetőséget ad arra, hogy a természetkímélő gyepgazdálkodás gyakorlati tapasztalatait és jó példáit szélesebb körben megismertethessék az ágazat szereplőivel.
Fotó: Canva