A májusi ellenőrzések során a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának közös munkacsoportja különös fészekaljat talált a dévaványai tájegységben.
Ugyanis a fészekben három egészséges parlagisas-fióka mellett egy szintén egészséges egerészölyv-fióka nevelkedett. A júniusi ellenőrzés során az egerészölyv-fióka már a fészek környékén repkedett láthatóan egészségesen, míg a három sasfióka – a fajra jellemző módon – csak júliusban hagyta el a fészket.
A parlagi sas világszerte veszélyeztetett madárfaj, amely Európai Uniós állományának kétharmada Magyarországon fészkel. A hazai fészkeket minden évben rendszeresen ellenőrzik az MME és a nemzetipark-igazgatóságok szakemberei az 1970-es évek óta.
Az egerészölyv-fiókát eredetileg minden bizonnyal zsákmányként vihették be a parlagi sasok a fészkükbe, mivel azonban sértetlenül maradt, és a fészekbe kerülve a sasfiókákhoz hasonlóan élelmet kért a sasszülőktől, azok saját három fiókájukkal együtt tovább etették.
Kapcsolódó bejegyzések
68 év után újra költ kacagócsér hazánkban
Az idei év egyik madarász-szenzációja, hogy ismét költ a kacagócsér hazánkban.
Világszerte ritkaságnak számít az eset
A sasok által nevelt ölyvfiókák esete világszerte nagyon ritkának számít, de nem példa nélküli. Magyarországon az MME nyilvántartása szerint az elmúlt 30 évben történt több mint tízezer (!) sasfészek-ellenőrzés során eddig mindössze hat alkalommal figyeltek meg élő egerészölyv-fiókát parlagisas-fészekben, illetve öt ilyen eset vált ismertté rétisasok fészkében.
Kapcsolódó bejegyzések
Mentőakció az uhuk élőhelyéért
Civil összefogás mentett meg egy Budapest határától kőhajításnyira fekvő területet, ahol figyelemre és megóvásra érdemes, fokozottan védett állatok élnek. A történet azzal a Magyarországon szinte mesébe illő végkifejlettel kecsegtet, hogy a természetvédelem ezúttal a profitszerzés fölé kerekedik és a táj az marad, ami: élőhely.
Az egerészölyv Európa leggyakoribb ragadozó madara, így hazánkban is általánosan elterjedt és változó számban, de szinte minden élőhelyen megtalálható. A parlagisas-fészkeknél azonosított zsákmányállatok megközelítőleg 1%-a egerészölyv, amelyek döntő része fészekből zsákmányolt fióka, így az viszonylag gyakori esetnek számít, hogy egerészölyv-fióka kerül a sasfészekbe.
Kapcsolódó bejegyzések
Újabb helyszínen költött a hamvas rétihéja
A szokásos költőhelyeken kívül idén Cserebökényben is fészkelt a hamvas rétihéja.
Az ilyen fiókák életben maradási esélye viszont rendkívül csekély, hiszen ehhez komolyabb sérülés nélkül kell megúszniuk a zsákmányolást és a fészekbe szállítást. Emellett a szülő madarakat valaminek meg is kell zavarnia, hogy ne kezdhessék el rögtön az etetést, illetve a fészektestvéreknek is be kell fogadni a jövevényt. Ha mindez bekövetkezik, akkor a szülő madarak a következő etetéskor a fészekhez érkezve már eggyel több táplálék kérő fiókával találkozhatnak és ilyenkor előfordulhat, hogy a sasfiókákra hasonlító, de kisebb ölyv-fiókát is ösztönösen etetni kezdik és a saját fiókáikkal együtt nevelik és védelmezik a fészekben.
(forrás: MME)
Nyitókép: Juhász Tibor / MME
