A Körös-Maros Nemzeti Parkon belül hagyományosan két helyszínen, Dévaványa és Vésztő térségében költenek kis számban hamvas rétihéják. Idén azonban örvendetes módon Cserebökény térségében is fészket rakott egy pár.
Forrás: kmnp.hu
A hamvas rétihéja eredetileg a nedves rétek és nyílt, mocsaras területek fészkelő madara volt. Az utóbbi évtizedekben azonban egyre gyakrabban költ a lecsapolások helyén kialakult mezőgazdasági területeken, elsősorban őszi vetésű gabonákban és lucernaföldeken. Földön fészkel, általában 3-6 tojást rak, melyekből 30 nap elteltével kelnek ki a fiókák, és újabb 30 nap elteltével történik a kirepülés. Táplálékuk elsősorban különböző kisemlősökből (egerek, mezei pocok), madárfiókákból, gyíkokból és nagyobb testű rovarokból áll.
A Dévaványai-Ecsegi pusztákon ebben az évben összesen öt pár hamvas rétihéja fészkelt. Közülük három a nemzeti park területén, természetes gyepen, kettő pedig Natura 2000-es területen, búzatáblában. A védett területen azt a részt, ahol költöttek, kihagyták a legeltetésből, csak a fiókák kirepülése után engedték rá a házi bivalyokat. A búzatáblában a gazdálkodó közreműködésével védőzónát jelöltek ki. A ragadozók elleni védekezést még segítette, hogy az egyik fészeknél kerítést tettek a fészek köré, ami növelte a fészekalj biztonságát. A védelmi intézkedések is hozzájárultak ahhoz, hogy mind az öt párnál sikeres volt a költés. A gabonatáblában költő párok közül az egyik kettő, a másik pedig négy fiókát nevelt fel. A gyepen költőknél egyelőre még nem sikerült pontos fiókaszámot megállapítani.
Kapcsolódó bejegyzések
Búbosbankák költöttek a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság irodájának melléképületében
Búbosbankák költöttek a Nemzeti Park irodájának melléképületében.
A Kis-Sárréten a hamvas rétihéja rendszeres, de kisszámú fészkelő. Ebben az évben a nemzeti park munkatársai két pár költését regisztrálták. Mindkét pár Vésztő határában, természetes környezetben, egy mocsárréten fészkelt, Natura 2000-es területen, egymás közvetlen szomszédságában, ami gyakori jelenség a faj esetében. Ez a költőhely régóta ismert. A költések sikeresen zajlottak, az első kirepült fiatalt július 25-én figyelték meg. A szülők elsősorban mezei pocokkal nevelték utódaikat, s a közelben költő barna rétihéja-párral állandó harcot vívtak a fészkek védelme érdekében.
Idén Cserebökényben is költött egy pár hamvas rétihéja. A korábbi évtizedekben tojásos vagy fiókás fészek ebben a térségben nem került elő, így különösen örömteli volt az öreg hím és tojó hamvas rétihéja nászrepülésének május 10-i észlelése. Május 22-én már tojásokon ült az őszi árpában a tojó. Nemsokára megfigyelték, hogy a táplálékkal érkező hím miként adja át repülés közben a tojónak a táplálékot.
Forrás: kmnp.hu
Az őszi árpa aratása a hamvas rétihéja kisfiókás időszakára esik. A bevált gyakorlat szerint a fészek körül nagyobb védőzóna kijelölése, majd egy kisebb 5 x 5-méteres dróthálós bekerítés szükséges. A területen gazdálkodó nagyon segítőkész volt, hozzájárult a védőzóna kijelöléséhez. A költőterület többszöri, hosszas megfigyelésére volt szükség. Június 16-án nagyobb karókkal egy 15 x 15 méteres védőzónát jelöltek ki, majd június 21-én a teljes védőzónát bekerítették dróthálóval. Június 29-én a védőzóna körül megtörtént az aratás. A tojó hamvas rétihéja többször lerepült a fészekről, egy ilyen időszakban két példány 8-10 napos fiókát találtunk a fészekben. A fiatal madarak július utolsó napjaiban sikeresen kirepültek a fészekből.
Kapcsolódó bejegyzések
68 év után újra költ kacagócsér hazánkban
Az idei év egyik madarász-szenzációja, hogy ismét költ a kacagócsér hazánkban.
(forrás: KMNP)
Nyitókép: Canva
