Rágcsálók a ház körül – hogyan védekezzünk ellenük? 2. rész
Cikksorozatunk előző részében arról írtunk, hogyan védekezhetünk természetes módon a pelék, a hörcsögök és a pockok ellen. Most az egérfélék ellen bevethető praktikákat fogjuk sorra venni.
Kapcsolódó bejegyzések
Rágcsálók a ház körül – 1. rész
Magyarországon 25 rágcsálófaj él. Kezdjük az ismertetést azokkal, amelyek a ház körül is igen gyakori vendégek!
Az egérfélék családjába számos faj tartozik, közülük a házi egér (Mus musculus), a güzüegér (Mus spicilegus), a mezei egér (Mus agrarius Pall), a vándorpatkány (Rattus norvegicus) és a házi patkány (Rattus rattus) keserítheti meg az életünket.
Egerek, háziak, mezeiek és güzük
A házi egér és a güzüegér egymásnak nagyon közeli rokonai. Egyesek szerint utóbbi az előbbinek egyik alfaja vagy keveréke.
A házi egér 7–10 cm-es. A farok hosszúsága a testhosszal megegyezik, színe a sárgásbarnától a szürkésfeketéig terjed. Mindig az emberhez közel telepszik meg, az ősz beálltával behúzódik a lakóépületekbe és a padlásokra.
A güzüegér 6–8 cm hosszú, farka rövidebb a testhosszánál, színe palaszürke, hasa és lábai fehérek, hasának világosabb része élesen elválik a hát sötétebb színétől. Általában szénakazalban, faodvakban él, de kellő táplálék vagy élettér hiányában kertes házakba vagy raktárakba is behúzódik, ahol a házi egérhez hasonló életet él.
A mezei egér körülbelül 6–8 cm hosszú, farka 12–14 cm, színe barnás- vagy sárgásszürke, lábai és hasa fehér. Erdőkben, erdőszéleken, mezőkön, faodvakban és szénakazalban él, télen a hideg miatt kamrákba, házakba húzódik be, és a padlásokon telepszik meg.
Károk és bajok
Az egerek jellemzően este és éjszaka tevékenyek, és tényleg mindent megrágnak, ami az útjukba kerül, súlyos károkat okozva nekünk. Mindenevők, de az olajos magvak és a gabonák a kedvenceik. Sajnos minden más élelmiszerbe szívesen belekóstolnak puszta kíváncsiságból is. Foguk folyamatosan nő, így emiatt is folyton rágniuk kell. Az ételek mellett kárt tesznek az épületekben, a szigetelést vagy az elektromos vezetéket is megrághatják, ezzel akár tüzet is okozhatnak.
Kapcsolódó bejegyzések
A ravasz, a torkos és a négy bandita: hívatlan ragadozók a városban és a kertben
Előfordul, hogy hívatlan vendégek jelennek meg a kertünkben: nyestek, menyétek, nyusztok, görények, menyétek és rókák. Sorravesszük, milyen módszerekkel védekezhetünk ellenük.
Számos betegséget terjeszthetnek ürülékükkel, vizeletükkel, nyálukkal vagy harapás, karmolás útján is. Okozhatnak leptospirózist, fertőző agyhártyagyulladást, esetleg hantavírust, szalmonellafertőzést, tularémiát, trichinellózist, pestist, vérzéses lázat, de akár veszettséget is. A rágcsálók szőre, ürüléke, hámsejtjei és a rajtuk élősködő atkák pedig allergiás, asztmás tüneteket is kiválthatnak. Ráadásul rendkívül büdösek, akár egyetlen egér miatt is érezni a tipikus „egérszagot”.
Kapcsolódó bejegyzések
Ne mérgezz, védekezz természetesen a patkányok ellen!
Van természetes megoldás a patkányok ellen. A Patkányvadász csapat vegyszer nélkül, kutyákkal és görényekkel pucolja ki a kártevőket.
Megelőzés és védekezés
Megelőzésképpen a legjobb, amit tehetünk, ha az ételt, a gabonát – beleértve az állateledelt is – légmentesen záródó dobozokba tesszük, illetve házunkban, de legfőképpen a kamránkban betömjük a réseket, ahol a rágcsálók bejuthatnak. Metsszük meg a ház körüli bokrokat, mert ezeken keresztül is bemászhatnak! A garázst is ellenőrizzük minél gyakrabban, nehogy az autónk motorháztetője alá fészkeljenek a kis kártevők! A tűzifát érdemes a háztól távolabb tárolni, mivel a kis rágcsálók előszeretettel fészkelnek a farakásba.
Próbáljuk meg elkerülni, hogy akaratlanul is ideális búvóhelyeket alakítsunk ki! Egy-egy kupac összegereblyézett levél vagy a komposzthalom is ideális egérotthon lehet, ahonnan a hideg idő beálltával megindulhatnak a rágcsálók a ház irányába.
Kapcsolódó bejegyzések
A mexikói egerek dinnyéje
A mexikói egérdinnye itthon is termeszthető, Dél-Amerikából származó, pikáns ízű, egészséges zöldség.
Ha mégis bejutnának a kellemetlen kis állatok, akkor is akad néhány környezetbarát megoldás ellenük.
Az egérfogó ragasztó ugyan nem méreg, mégsem ajánlatos a használata, mivel más – akár védett – állatok és madarak is áldozatául eshetnek. Sőt háziállataink szőréről is igen nehéz eltávolítani a ragasztót, ha véletlenül beleragadnának.
A járatok és a rések betöméséhez környezetbarát megoldásként használhatunk speciális, rágcsálók elleni tömítő pasztát, vagy üvegszilánk-darabkákkal kevert gipszet.
A macskák az egerek természetes ellenségei, így egér járta házakban, istállókban, gabonatároló helyiségekben előnyös egy-egy cica jelenléte. Ehhez viszont hozzá kell tennünk, hogy egyrészt nem minden fajta és egyed alkalmas az egerészésre, másrészt a macskák sajnos a rágcsálókon kívül előszeretettel vadásznak le hasznos élőlényeket, madarakat, hüllőket is.
Kapcsolódó bejegyzések
A macska az egyik legkártékonyabb állat
Nem baj, ha Cirmike is kijárkál néha a házból. De veszedelmes ragadozóvá válik odakint.
Ha nem akarunk macskát tartani, egy-egy csipet kutyaszőrt is helyezhetünk a bejárati ajtóhoz vagy a kritikus helyekre, bár ez sokkal kevésbé hatékony megoldás.
Egy másik lehetséges biofegyver a bagoly (a gyöngybagoly, az erdei fülesbagoly, a kuvik, a füleskuvik, a macskabagoly stb.). A baglyok – különösen fészkelési időben – nem elhanyagolható mennyiségű rágcsálót fogyasztanak el. Viszont ezek a madarak nem fészkelnek mindenhol, és nem is lehet csak úgy beszerezni őket. Annak érdekében, hogy a baglyokat a házunk köré csalogassuk, vásároljunk vagy készítsünk bagolyköltőládát, és szereljük fel kertünkben egy fára, hátha megtelepszik benne egy bagolycsalád.
Erős illatokkal, illóolajokkal is megpróbálhatjuk távol tartani a rágcsálókat. A borsmenta szagát állítólag nagyon utálják, így ha az egér járta helyekre, sarkokba, bútorok mögé rendszeresen borsmenta-illóolajat csepegtetünk, hosszú ideig elkerülnek minket a rágcsálók. A molygolyóknak is erős illatuk van, így ezeket is kihelyezhetjük az említett helyekre. A boltokban is kaphatók úgynevezett illatpárnák, melyek szintén vegyszer- és méregmentes megoldást nyújtanak.
Használhatunk különböző csapdákat, melyek lehetnek élve fogó vagy ölő csapdák is. A hagyományos egérfogótól kezdve az elektromos és a feromonos csapdákon át a drótkalitkáig rengeteg termék található a boltok polcain, bátran válogathatunk belőlük. De otthon is készíthetünk élve fogó csapdát egy befőttesüveg és egy fél dió segítségével. Garantáltan működik!
Az ultragangos rágcsálóriasztók termékpalettája is igen széles. Ezek a készülékek 20 és 35 kHz közötti hangot kibocsátva üldözik el a rágcsálókat és a nyesteket.
Próbálkozhatunk még az eredetileg madarak számára kifejlesztett villanófénnyel, illetve a ragadozók – elsősorban a sas, a sólyom, a bagoly – hangját utánzó elektromos eszközökkel is, de ezek eléggé zavaróak lehetnek az ember számára is.
Patkányok
A patkányok közül a házi patkány (Rattus rattus) és a vándorpatkány (Rattus norvegicus) keserítheti meg alaposan mindennapjainkat.
A házi patkány 15–23 cm, farka a testénél jóval hosszabb, 17–25 cm. Bundája szürkésfekete vagy szürkésbarna, a megnyúlt koronaszőrök miatt kissé borzasnak tűnik. Füle nagyobb, mint a vándorpatkányé, orra rózsaszín, hasi oldala világosabb, esetleg fehér.
A vándorpatkány feltűnően nagyobb és erőteljesebb a házi patkánynál, testhossza 20–28 cm, farka épphogy eléri az orrát, vagy még rövidebb. Színe a hátoldalon barnás-, sárgásszürke, a hasán és lábán fehéres, de előfordulnak majdnem fekete példányok is. Orra tompább, és fülkagylója kevésbé hosszú, mint a házi patkányé.
A két faj földrajzi elterjedése is különböző. A vándorpatkány főleg az Alpoktól északra, illetve a Földközi-tenger környéki mediterrán területeken terjedt el. Életmódjuk is eltér egymástól. A házi patkány inkább tetőterekbe, istállókba szeret beköltözni, míg a vándorpatkány sokkal inkább a „piszkosabb” helyeket – a csatornahálózatot, a pincéket stb. – részesíti előnyben.
Károk és bajok
Hazánkban is legfőképpen a vándorpatkány okoz károkat. Magyarország patkánytérképéről korábbi cikkünkben írtunk. Rendkívül okos és óvatos állat, ezért nehéz ellene felvenni a harcot. Egyetlen gyenge pontja van: nagyon ragaszkodik a fészkéhez. Szürkületkor indul táplálék után. Mindenevő és kicsit sem válogatós, elfogyaszt mindent az élelmiszer-hulladéktól kezdve a műanyagig.
A patkányok számos betegséget terjesztenek: a ma már ritkán előforduló pestist, trichinellózist, leptospirózist, murin tífuszt, patkányharapási lázat, vírusos hemorrhagiás lázat, takonykórt, lépfenét, nyúlpestist, veszettséget, szalmonellát. Ezenkívül óriási károkat okozhatnak az otthonokban, az elektromos berendezésekben, az autókban és természetesen bármilyen élelmiszerben.
Kapcsolódó bejegyzések
Patkánytérkép készült Magyarországról
Nemrég nyilvánosságra hozták Magyarország első interaktív patkány -és egértérképét. A felmérés adatai azt mutatják, hogy az egyéni, lakossági védekezés mellett sok településen szükség lenne a szervezett és folyamatos kártevő-mentesítésre, mert tartósan csak így lehet visszaszorítani a patkányok és egerek jelenlétét.
Megelőzés és védekezés
Cégek és vállalatok esetében törvényileg kötelező a patkányirtás, de természetesen a saját otthonunkat is védenünk kell ellenük.
Mint bármilyen más kártevő esetében, a patkányok ellen is rendkívül fontos lépés a megelőzés. Tartsuk tisztán a házunk környékét, mert a szemét és a lom vonzza a rágcsálókat! Tartsuk a szemetet is elzárva! A nyitott komposztáló szintén számukra ínycsiklandó szagot áraszthat, fészket is szívesen raknak benne. Szedjük fel a lehullott gyümölcsöket, mert ezek illata is vonzó lehet, illetve zárjuk el a vízgyűjtőket, nehogy a rágcsálók befertőzhessék őket! Tömjük be a házon, a garázson, a melléképületeken lévő réseket, az ajtók menti hézagokat!
A patkányirtás leghatékonyabb környezetbarát módszere az, amikor erre szakosodott csapat terriereket és vadászgörényeket vet be. Ebben a témában korábban készítettünk interjút.
Kapcsolódó bejegyzések
Egérméregtől pusztulnak az ausztrál madarak
Az ausztrál egérinváziót sokan mérgekkel próbálják megállítani, ettől viszont tucatjával pusztulnak a madarak Új-Dél-Wales államban.
Készíthetünk méregmentes csalétket gipsz, liszt és cukor egyvelegéből. Ennek a keveréknek az elfogyasztásától az állat szomjas lesz, ezért iszik, amitől a gyomrában lévő gipsz megköt, az állat pedig ebbe belepusztul. A hatás gyorsítása érdekében helyezzünk egy tálka vizet a csalétek mellé! Ezt a műveletet csak gumikesztyűben szabad végezni, hogy az állatok ne érezzék meg a csalétken a szagunkat.
Helyezzünk ki csapdákat! A patkányok esetében is használhatunk élve fogó vagy azonnal ölő szerkezeteket. Választhatunk drótkalitkát, hagyományos elven működő nyaktilós patkányfogót, rugós csapdát, de kipróbálhatjuk a nyakfojtós vagy az elektromos patkányirtó készülékeket is.
Az interneten számos házilag elkészíthető csapdáról találunk anyagot, aki kedvet érez egy kis barkácsoláshoz, bátran kipróbálhatja ezeket is.
Adhatunk esélyt a manapság divatos, sok helyen kapható ultrahangos rágcsálóriasztó készülékeknek is, amelyek a megfelelő frekvenciát kibocsátva űzik el a nem kívánt kártevőket.
Különböző anyagokat és illatokat is bevethetünk ellenük. A patkányok állítólag nem szeretik az ecet és a fekete bors szagát, illetve füstöléssel is elkergethetők, ezek azonban sajnos nem nyújtanak végleges megoldást.
