A bolygó gleccsereinek fele el fog olvadni 2100-ra, még akkor is, ha az emberiség tartja magát a párizsi klímamegállapodásban kitűzött célokhoz – derül ki egy kutatásból, amely szerint a gleccserek pusztulásának mértéke és hatásai nagyobbak, mint korábban gondolták. Ennek a veszteségnek legalább a fele a következő 30 évben fog bekövetkezni.
A kutatók megállapították, hogy a gleccserek 49%-a eltűnik a legoptimistább, 1,5 Celsius-fokos felmelegedést feltételező forgatókönyv szerint. Ha azonban a globális felmelegedés tartja a jelenlegi, 2,7 Celsius-fokot, a gleccserek 68%-a tűnne el – olvasható a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban. Ennek következtében a következő évszázad végére szinte egyetlen gleccser sem maradna Közép-Európában, Kanada nyugati részén és az Egyesült Államokban.
Ha a hőmérsékletnövekedés 1,5 Celsius-fokra korlátozódik, az átlagos tengerszint 2015 és 2100 között 90 mm-rel emelkedne, de 2,7 Celsius-fokos felmelegedés esetén a gleccserek olvadása mintegy 115 mm-es tengerszint-emelkedést eredményezne. Ez 23%-kal nagyobb a korábbi modellek becsléseinél.
Kapcsolódó bejegyzések
Újrafagyasztással gátolnák meg a sarkvidéki jég olvadását
Mikroszkópikus aeroszolrészecskék légkörbe szórásával csökkentenék a beérkező napfényt, ezzel megvalósítható lenne a sarkvidéki jég visszafagyasztása.
A tanulmány vezető szerzője, Dr. David Rounce, a Carnegie Mellon Egyetem és az Alaszkai Fairbanks Egyetem építő- és környezetvédelmi mérnöke elmondta, hogy a legtöbb gleccser, amely el fog veszni, kicsi, jelenleg kevesebb mint 1 négyzetkilométer. Bár a teljes térfogathoz kevésbé járulnak hozzá, a változásoknak ők vannak a leginkább kitéve. A kis gleccserek emberek milliói számára fontos víz- és megélhetési forrást jelentenek.
Kaliforniában a mezőgazdaság fenntartásához szükséges víz július végétől közvetlenül a gleccserekből származik. Spanyolországban a Sierra Nevada gleccsereinek eltűnése az ottani vízkészlet szinte teljes csökkenését jelenti, és ugyanez vonatkozik a Pireneusok gleccsereire is. Indiában és Kínában döntően a himalájai gleccsereitől függenek
– mondta Antonio Ruiz de Elvira, az Alcalá Egyetem professzora.
Az alacsonyabb hegyvonulatok, például az Alpok és a Pireneusok a legsúlyosabban érintettek közé tartoznak. Az Alpokban például 2050-re a gleccserek várhatóan átlagosan 70%-kal kisebbek lesznek, a kisebb gleccserek közül sok eltűnne, a hótakarókat egyes helyeken csupasz sziklák váltanák fel, és ennek következtében a biológiai sokféleség is jelentősen csökkenne.
(Forrás: The Guardian)