Hitek és tévhitek: honnan érkezik a csapvíz?
Hitek és tévhitek: honnan érkezik a csapvíz?

Magyarországon a háztartások 98 százaléka részesül közműves vízellátásban. Éppen ezért nem csoda, hogy megannyi legenda született már arról, hogyan kerül víz a csapba. És persze ott vannak az örökzöld kérdések is: a szennyvizet tényleg a Dunába vezetik? Utána pedig vissza a csapba, majd megisszuk? Itt az ideje tiszta vizet önteni a pohárba!

Így készül a csapvíz Fotó: Youtube

Honnan kerülhet ivóvíz a csapba?

  • Felszín alatti, védett rétegekből: Az egész országot tekintve az ivóvizek 35%-a származik ilyen forrásból. Budapest környékén Dabas és Érd lakosságát látják el így ivóvízzel. A kinyert víz jellemzően csak fertőtlenítésen esik át, de néha előfordul, hogy tisztítani is szükséges.
  • Parti szűrésű kutakból: Folyó partján nyerik a vizet, amit ott helyben meg is szűr a parti kavicsréteg. Ilyen forrásból is sok csapvíz származik idehaza, nagyjából szintén 35%. A folyamat lényege annyi, hogy például a Duna azon szakaszai mentén, ahol kiemelkedő a vízminőség (a Szentendrei-sziget környéke ilyen), a medertől 30-50 méterre, a kavicsos parton kutakat fúrnak. A szűrést a kavicságy végzi el, majd fertőtlenítésen esik át. Ennek feltétele, hogy maga a folyó vize jó minőségű legyen. A Duna vize pedig minden híreszteléssel ellentétben kiváló, az elmúlt években ugyanis szigorodott a hajózás, bezárt néhány nagy szennyezőnek számító szlovák papírgyár és épült jó néhány szennyvíztiszító.
  • Karsztvizes forrásból: A mészkő- és dolomithegyek gyomrában található karsztvíz is kinyerhető ivóvíznek, a hazai csapvizek nagyjából 25%-a származik karsztvizes forrásból. A Vértesben és például a Bakonyban áll ilyen víz rendelkezésre nagyobb mennyiségben. A karsztvizek jellemzője, hogy semmilyen tisztítást nem igényelnek, maximum lágyítást, mert a kőzetekből kioldott kalcium és magnézium miatt elég kemény vizekről van szó.

Ahol az előző három verzió egyike sem opció, ott felszíni vizekből nyerik az ivóvizet, például ebből a célból hozták létre a Lázbérci víztározót is a 60-as években, az Upponyi-hegység völgyében, ahonnan Kazincbarcikát és Ózdot látják el ivóvízzel. Ilyen esetben természetesen komolyabb víztisztítási folyamaton esik át a víz, mielőtt a hálózatba kerül.

A szennyvizet tényleg a Dunába vezetik?

Szennyvízkérdésben is nagyjából ugyanakkora homály van a fejekben, mint csapvízügyben, de a lényeg, hogy igen, a WC-n lehúzott, lefolyón leengedett szennyvíz visszajut az élővizekbe, de csak azután, hogy a szennyvíztisztító telepen átesett egy nagyjából 10 pontos mechanikai és biológiai tisztítási folyamaton.

Forrás: https://hogyankeszul.blog/2017/11/12/hogyan_keszul_csapviz_gyetvan/

search icon