Súlyos kérdéseket feszegetett a Brain Bar Budapest jövőjét firtató beszélgetése Soproni Tamás Terézváros polgármestere és Lánszki Regő építészeti államtitkár, országos főépítész részvételével. Egyfelől nyakunkon a klímaváltozás, az adaptációs törekvések pedig még alig-alig indultak el, másrészt a belváros kiürülésével és az agglomeráció gyors növekedésével újfajta problémák is megjelentek.
Az építészeti államtitkár elmondta, a jelenlegi becslések szerint akár 3 Celsius-fokkal is növekedhet a főváros átlaghőmérséklete a század közepére. Soproni Tamás ezt kiegészítette azzal, hogy a felmelegedés már ma is érzékelhető jelenség a városban. Budapesten az 1981 és 2010 közötti időszakban átlagosan 13 olyan nap volt egy évben, amikor a napi hőmérséklet folyamatosan 20 Celsius felett marad. Az ilyeneket trópusi éjszakának nevezzük. Egy korábbi kutatás alapján a század második felében ilyenekből akár 29-54 is lehet évente.
A Brain Baron évről évre az emberiség jelenének és jövőjének legégetőbb kérdéseire választ kereső tudósok, kutatók, üzletemberek adnak elő. A rendezvény idén is a Városligetben található Magyar Zene Házában kapott helyet. Az érdeklődők szeptember 21–22-én számos inspiráló és érdekes élőadást hallgathatnak meg.
Minden téren komplex megoldásokra van szükség
A beszélgetés egyik fókuszpontját az agglomeráció okozta kihívások adták. Ahogy elhangzott, a Budapestről történő kiáramlás nem szerencsés modell, hiszen míg az emberek eltűnnek a belvárosból a problémák maradnak, sőt a járművek számának növekedése miatt még nőnek is. A terézvárosi polgármester szerint az agglomerációs lét egyenesen önző életformának is nevezhető, legalábbis amíg nem épülnek ki azok a kötöttpályás közlekedési hálózatok, melyek tehermentesítik a várost az ingázók okozta forgalomtól. Ezeket egyébként egy kézben lenne érdemes összefogni, összeszervezni a budapesti közlekedéssel, hogy egymásra épülő, hatékony hálózat alakulhasson ki. Ahogy Soproni elmondja,
jelenleg a fővárosi utcák, közterületek 80%-át az autók használják, és minden második megtett kilométer agglomerációs autóval történik.
Persze a problémák nem egyirányúak. Az agglomerációs települések népességnövekedésével nem fejlődik együtt a helyi infrastruktúra. Ezt látjuk visszaköszönni az időszakos vízhiányokban, melyek ráadásul a klímaváltozással párhuzamosan csak fokozódnak majd a jövőben. Ahogy arról szintén szó esett, a 15 perces város koncepciójának az agglomerációban is meg kellene valósulnia, a legtöbb helyről viszont szinte teljesen hiányoznak az ehhez szükséges intézmények. Példaként Érdet említették, mely az ország egyik legnépesebb települése, de például kulturális intézményei alig vannak.
Kapcsolódó bejegyzések
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze – Holnapután
Milyen kihívásokkal kell szembenéznie Budapest zöldfelületeinek a klímaváltozás és a városi élet új elvárásai mellett?
A belvárossal is bőven van feladat
Ha folytatódnak a jelenlegi trendek, 2050-re kis túlzással akár ki is ürülhet a belváros. Soproni Tamás szerint ha ezt a folyamatot vissza akarják fordítani, akkor óriási jelentősége lenne a zöldfelületek növelésének, melyek nem csak a klímaváltozás hatásait mérséklik, de a lelki egészségünket is szolgálják. Példaként hozta a romos állapotú házak lebontását, melyek helyén jelenleg jellemzően új épületek nőnek ki a földből, azonban ezek kiváló célpontjai lehetnek új zöldterületek létrehozásának.
A zöldterületek fontosságát Lánszki Regő is osztotta, kiegészítve azzal, hogy apró parkok helyett nagyobb zöld foltokat kellene létrehozni. Ötlet szintjén még az a lehetőség is elhangzott, hogy a többcsillagos Duna-parti szállodák lebontásával kellene jelentősebb zöldterületeket létrehozni a városközpontban. Az országos főépítész elmondta azt is, hogy – bár ez Budapest belvárosát kevésbé érinti – egy előkészítés alatt álló törvénytervezet szerint a jövőben a települési zöldterületeket nem lehet majd építési területté nyilvánítani. A főépítész arról is beszélt, hogy ideje lenne megtiltani az új közterületi parkolóhelyek létesítését legalább a belváros területén.
