A szúnyogok a nyári napok megkeserítői lehetnek, ráadásul egyre több – részben idegenhonos faj – terjeszthet betegségeket is. Épp ezért a szúnyoggyérítés fontos feladat, azonban nagyon nem mindegy, hogy miként csináljuk. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) vezetője, Garamszegi László Zsolt szerint a kémiai megoldás helyett, – megfelelően alkalmazva – környezetkímélőbb és hatékonyabb is lehet a biológiai védekezés.
Ahogy az ÖK közleményében írják, július végén több helyen is megjelent a hazai sajtóban, hogy a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium szakemberei a kémiai kezelések visszafogott használatát javasolják. Ugyanakkor szinte örömujjongásban törnek ki az emberek a közösségi oldalakon, ha kémiai szúnyoggyérítésről posztolnak a településük vezetői. Már ebből az ellentmondásból is látszik, hogy nem egyszerű a probléma kezelése.
Fontos azonban azt is látni, hogy a kémiai irtószerek egyfelől gyakran hatékonytalanok, másrészt nem csak a szúnyogokat, hanem a teljes ökoszisztémát károsítják. Mint írják, a kémiai irtószerek hatóanyaga egy általános idegméreg, amely a legtöbb repülő rovart elpusztítja, de a táplálékláncban eljuthat a gerincesekbe is. Egyes vizsgálatok szerint minden 1000, kémiai módszerrel elpusztított rovarból csak 1-2 egyed a gyérítendő csípőszúnyog.
Amikor azt mondják, a kémiai irtószer nem káros az emberre, úgy kell érteni, mintha valaki elszívna egy cigarettát. Egytől még nem sok baja lehet, de aki rengeteget dohányzik, tüdőrákot kaphat. Tehát nagy dózisban az emberre is hatása van, nem véletlenül kérik, hogy csukjuk be az ablakot, és mossuk meg a permetezés után a kertben szedett gyümölcsöket.
– hangsúlyozta Garamszegi László Zsolt
A jó megoldás a biológiai védekezés lehet
A biológiai védekezés esetén, szemben a kémiai megoldással, a vízben fejlődő lárvákra lőnek. Ráadásul a felhasznált irtószer specifikusan hat a csípőszúnyogokra, így más élőlényeket nem károsít. Igaz, egy rosszul tervezett és kivitelezett biológiai irtással mellé is lehet fogni, mert a nem megfelelő tenyészidőben vagy tenyészhelyen alkalmazva nem érhető el olyan látványos eredmény.
A szakszerű előtérképezés, az irtószer ára és kijuttatási módja mind növelik a biológiai gyérítés költségeit, de ha figyelembe vesszük az elérhető hatékonyságot és a környezeti károk elkerülését, ez egy jobban megtérülő befektetés lehet a települések számára, mint a kémiai irtás.
– mondta a kutató.
Garamszegi szerint az integrált szúnyoggyérítési stratégia alkalmazása lehet a legjobb megoldás, amelyben helyet kap a szúnyogok és a kórokozók rendszeres monitorozása, és a valós ökológiai és járványügyi helyzethez igazított gyérítési módszerek alkalmazása. Utóbbi az aktuális helyzettől függően kombinálhatja a biológiai, kémiai, de akár a háztáji védekezési technikákat is.
Mindannyiunk felelőssége a védekezés
Garamszegi László Zsolt a szúnyogok elleni hatékonyabb védekezés kapcsán kiemelte: többet tehetünk, ha nem várunk a központi, szervezett irtásra, hanem megpróbálunk a saját környezetünkben jobban odafigyelni a vérszívókra. Ez főleg az inváziós szúnyogok kapcsán fontos, mert ezek egész nap aktívak, így az esti szúnyogirtás kevésbé hat rájuk.
Ráadásul kifejezetten kedvelik az emberi környezetet, nincs szükségük nagy vízfelületekre, hanem egy virágcserépben, vagy akár egy kint hagyott gyerekjátékban felgyűlő vízbe is lerakhatják a tojásaikat. „Ha ezeket pár naponta kiürítjük, jelentősen csökkenthetjük a kikelő szúnyogok számát” – mondta a szakember, majd hozzátette, a kerti esővízgyűjtő edényekbe is dobhatunk a kereskedelemben már kapható irtószertablettákat, amelyek szintén hatékony és környezetkímélő védelmet nyújtanak, és továbbra is gond nélkül locsolhatunk ezzel a vízzel. (HUN-REN ÖK)