



Új matematikai eljárás teszi pontosabban mérhetővé a klímaváltozás okozta fizikai kockázatokat és a gazdasági károk mértékét. A Grazi Egyetem kutatása szerint a hőség okozta összetett veszély mértéke Európában az elmúlt évtizedekben a tízszeresére emelkedett.
Az éghajlatváltozás fizikai kockázatainak beárazása eddig komoly módszertani akadályokba ütközött a pénzügyi szektorban. Egy osztrák kutatás azonban áttörést hozott: a Grazi Egyetem tudósai által kidolgozott új statisztikai modell nemcsak finomhangolja a klímakárok mérését, de egy makrogazdasági szinten is igen jelentős tényt tárt fel. Ez az eljárás ugyanis alapjaiban írhatja át a biztosítási szektor kockázati modelljeit és a nagyvállalati ESG-stratégiákat.
A klímakutatók Gottfried Kirchengast professzor vezetésével olyan matematikai módszertant dolgoztak ki, amely szakít a korábbi, egydimenziós megközelítésekkel. A hagyományos modellek ugyanis gyakran csupán hőmérsékleti csúcsokat, illetve egyedi változókat vizsgáltak egy-egy adott földrajzi ponton.
A grazi eljárás ezzel szemben holisztikus, azaz egyetlen komplex mutatóban (úgynevezett „össz-szélsőségességi” indexben) összegzi az események gyakoriságát, időtartamát, intenzitását. Azaz a küszöbérték túllépésének mértékét, valamint az érintett terület térbeli kiterjedését is mérik, nem csupán pontszerű adatokkal dolgoznak.
Gazdasági szempontból ez azért alapvető fontosságú, mert a tényleges károkat nem egyetlen forró délután vagy egy kivételes alkalommal pár óra alatt lehulló csapadék okozza, hanem a napokig, hetekig tartó, egész régiókat megbénító hőhullámok vagy csapadékmaximumok.
Az elemzés tovább olvasható a Makronóm weboldalán.
(Makronóm)
Fotó: Canva