Kényelem és fenntarthatóság egyszerre – installáció az Erzsébet téren
Kényelem és fenntarthatóság egyszerre – installáció az Erzsébet téren

A kezdeményezés célja, hogy rámutasson: a mai kor emberének kényelmi elvárásai és az ökoszisztéma védelme megfér egymás mellett, tudatos tervezésselszámol be róla az Építészfórum.

A klímaváltozásra hívja fel a figyelmet az Ariston Thermo és a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. közös, rendhagyó installációja a budapesti Erzsébet téren, az Akvárium Klub előtt. Az augusztus 23 és szeptember 4. között felállított üvegházban különleges hőigényű, trópusi növényeket helyeztek el, melyeket kizárólag megújuló energia segítségével tartanak életben. 

A ház különlegességét a napenergia-felhasználást segítő Terrán Generon tetőcserép, valamint az Ariston „Nimbus Garden” nevet viselő levegő-víz hőszivattyúja adja. A hőszivattyú a külső levegőt felhasználva biztosítja az üvegházban szükséges hőmérsékletet hűtéssel vagy épp fűtéssel – ezzel minimális energiát használ fel, károsanyag kibocsátása pedig nincs. Távoli eléréssel egy applikáción keresztül irányítható, a rendszerből érkező lágyvizet pedig visszavezetik a növényekhez. A Generon napelemes tetőcserepek a napenergia felhasználásával segítik a hőszivattyú működéséhez szükséges energia felvételét. A ház fő anyaga fenyőgerenda és borovi fenyő, amihez hőszigetelt üveg társul. 

Az Ariston Thermo Hungária Kft. ügyvezetője, Pavek Gábor elmondta, hogy Magyarországon jelenleg 1 millióra tehető azoknak a háztartásoknak a száma, akik hagyományos kazánnal, fával vagy szénnel fűtenek.

Ha ők mind hőszivattyúra váltanának, akkor hozzávetőleg 115 779 482 957 m³-rel csökkenne a károsanyag-kibocsátás egy év alatt hazánkban, ezzel egy egész város károsanyag kibocsátását tudnánk megspórolni évente.

Kiss Pál, a Magyar Hőszivattyú Szövetség elnöke elmondta, hogy a hőszivattyú már több mint 150 éves technológia, de mostanra kezd általánossá válni a használata. Rendkívül hatékony, kevés energiából sok hőt állít elő, és mint a Nimbus Garden ház mutatja, akár hálózatfüggetlen is lehet, nulla CO2-kibocsátással.

Miután folyamatos a fejlődés, a hőszivattyúk már szélesebb hőmérsékleti skálán használhatóak, akár -20 Celsius-fokban is tudnak 60 fokos vizet előállítani” – jegyezte meg a trendekről. Szintén újabb jelenség, hogy vannak egész kicsi, például autókba épített hőszivattyúk, ugyanakkor működik a technológia ipari léptékben is: Skandináviában van város, amit a helyi szennyvízből hőszivattyú segítségével hasznosított hővel fűtenek. Az elnök idézett egy tanulmányt is, mely szerint

„ha az ipar összes elfolyó energiáját hasznosítanánk, nem kellene semmi mással fűteni. Egy másik tanulmány a kis fogyasztóknak lehet tanulságos: aki az otthoni kazánt hőszivattyúra cseréli, több szén-dioxid–kibocsátást takarít meg, mintha elektromosra cserélné az autóját.”

search icon