Nyakunkon a mesterséges időjárás? How to kill a cloud – Filmkritika
Nyakunkon a mesterséges időjárás? How to kill a cloud – Filmkritika

Belenyúlhat az ember az időjárás folyamataiba? Mekkora felelősség nyomja a tudósok vállát? Egy fiatal finn természettudós, Hannele Korhonen 1,5 millió dolláros kutatói ösztöndíjat nyert az Egyesült Arab Emirátusok jóvoltából. Az ambiciózus projekt célja, hogy mesterségesen fokozzák a régió csapadékmennyiségét.

Tuija Halttunen, finn dokumentumfilm-rendező Korhonen útját kíséri végig a fényűző, de vízhiányban szenvedő Emirátusokba. A művet moziban Magyarországon elsőként a Verzió dokumentumfilm-fesztiválon mutatták be. A Verzió Online-nak köszönhetően azonban még november 21-éig az interneten megnézhetjük az ott bemutatott filmeket, így a How to kill a cloud-ot is. A vetítés után Kanicsár Ádám újságíróval és Breuer Hajnalka meteorológussal vitattuk meg a film kérdéseit.

Verzió filmfesztivál beszélgetés
A Verzió fesztiválon a vetítés után megbeszéltük a témát: balra Kanicsár Ádám, újságíró, jobb oldalon Breuer Hajnalka, az ELTE Meteorológiai Intézetének kutatója.

A film konfliktusa

A film elején a negyvenes évei elején járó fiatal tudóshölgy, Hannele Korhonen, a Finn Meteorológiai Intézet kutatója sikerrel pályázik az Emirátusok nagyszabású csapadékösztönző projektjére, amelyben a finneken kívül 8 másik kutatócsoport vesz részt.

A rendezőről érdemes tudni, hogy eddigi filmjeiben inkább egyéni és társadalmi problémákat dolgozott fel, ami ebben a munkájában is érződik. Nekem volt is némi hiányérzetem, mivel a film kevésbé a kutatásokról és az esőcsinálás módszereiről szól, jóval inkább a kutatások etikai határait és ezek feszegetését igyekszik bemutatni, amiben Korhonent kívülállóként próbálja láttatni.

Felhőcsinálók

A How to kill a cloud cím elég hatásvadász. Először én is felkaptam a fejem (szó szerinti fordítása: hogyan öljünk meg egy felhőt). Ennél a magyarított cím, a Felhőcsináló már jóval egyértelműbb, és valóban azt sugallja, amiről a film szól. A felhők manipulálása egyáltalán nem új keletű módszer. Elsőként az 1940-es években kísérleteztek velük, és rájöttek, hogy föléjük repülve és szárazjeget eresztve rájuk havazásra kényszeríthetők.

Ennek továbbfejlesztett változata az, amikor a felhőkbe ezüst-jodidot engednek. Az alapmechanizmus az, hogy mivel a felhőben lévő nedvességcseppek maguktól nem képesek lehullani, szükség van fizikai szemcsékre, amelyekre kicsapódhatnak, és velük együtt lehullhatnak. Korhonenék is ezzel a módszerrel kísérleteznek, amelyet szemléletesen magvetésnek neveztek el.

Ma már sok helyen, többek között Magyarországon is használják ezt a metódust. Éppenséggel nem esőfakasztásra, hanem jégkármentesítésre. A mezőgazdasági károk 20%-át a jégkár teszi ki, ezért országszerte közel ezer ezüst-jodidos generátor áll rendelkezésre, hogy csökkentsék a jégrögök méretét. Ennek hála éves szinten 50 milliárdos kártól menekül meg a hazai mezőgazdaság. Breuer Hajnalka elmondta, hogy Kínában erre a módszerre dollármilliárdokat költenek, és aktívan használják a mezőgazdaságban.

A felhő mint fegyver

Hajnalka elmagyarázta, hogy az éves csapadékmennyiséget 20%-kal lehet fokozni ezzel a módszerrel. Az Emirátusok környékén a csapadék mennyisége 100 mm/év, ezt tehát maximum 120 mm-re lehet növelni.

A film említést tesz arról is, hogy a vietnámi háború idején az amerikaiak már használták ezt a módszert arra, hogy megnöveljék az esőzéseket, amelyek miatt meghiúsultak az észak-vietnámi hadmozdulatok. A beavatkozásnak hála kitolódott a monszunévszak, és számtalan település lett a víz áldozata. Hajnalka kiemelte, hogy Vietnámban a monszunidőszak alatt 3000 mm csapadék is hullik, és ennek a 20%-a már komoly befolyásoló tényező.

Az amerikai megmozdulások után nemzetközi egyezményt ratifikáltak, amely kimondja, hogy az időjárást tilos katonai céllal befolyásolni. Ezt a dokumentumot 1978-ban közel száz ország alá is írta. Ehhez azonban az is hozzátartozik, hogy az Emirátusok nincs az aláírók között. A filmben arról nem tesznek említést, hogy a közelmúltban az indiai kormány amerikai segítséggel hasonló projekttel próbálkozott a pakisztáni határ közelében. Erre ugyan nincs egyértelmű bizonyíték, de az is felmerült, hogy az említett beavatkozás „ellopta” Pakisztán csapadékát az érintett évszakra.

how to kill a cloud

Klímaterrorizmus? Kié a felelősség?

A rendező fő kérdése: kié a felelősség, ha a kormányok rossz célra használják fel a kutatók felfedezéseit? Noha ez pusztán a filmből szerintem nem derül ki, Korhonen egy ízben kimondja, hogy nem szeretné, ha rossz kezekbe kerülne a munkásságuk, és felteszi a kérdést, vajon milyen felelősség terhelné ezért a kutatókat.

A vásznon előkerül a klímaterrorizmus kérdése, ami, valljuk be, kissé komolytalan. A vetítést követő beszélgetés során a meteorológus is megerősítette, hogy a klímaterrorizmusnak nincs realitása. Már csak azért sincs, mert az időjárás megváltoztatásához nagy és összetett hálózat, valamint hatalmas beruházás szükséges, alvó terrorista sejtek ilyenre alkalmatlanok.

Breuer Hajnalkának a How to kill a cloud főhőséhez hasonló a kutatási területe. Az ő véleménye az, hogy az embernek ilyen mértékben nem szabad beavatkoznia az időjárás folyamataiba, mert ennek kiszámíthatatlan és komoly következményei lehetnek. A klímaváltozást tudatos magatartással és felelős döntésekkel lehet mérsékelni.

Ellentét

A mű végig jól játszik az Emirátusok pazarló gazdagságának és a vízhiányos területek kopárságának az ellentétével. Hosszú jeleneteket láthatunk fényűző medencékről, pazarló autómosásról és szökőkutakról, majd pedig visszacsöppenünk a kopár sivatagba.

A tudósok erkölcsi vívódásánál számomra sokkal szembetűnőbb volt a megrendelő arab fél elvárásai és a kutatók teljesítése közötti szakadék. A sejkek nyilván azért fektettek sok pénzt a projektbe, hogy minél hamarabb esőt lássanak, de a kutatók munkája nem ennyire egyszerű. A film 3 évnyi kutatómunkát követ nyomon. Ilyen rövid idő alatt csak meteorológiai mérésekre és modellezésekre volt lehetőség. Véleményem szerint az említett elvárások nagyobb feszültséget teremtettek, mint a film bármely másik üzenete.

search icon