A hús iránti kereslet fokozatosan és jelentős mértékben növekszik a népességnövekedés és az átlagjövedelmek emelkedésének eredményeként. Ez sajnos jelentősen növeli a szén-dioxid-kibocsátást, és csökkenti a biodiverzitást. Számos próbálkozás volt már korábban is a hús helyettesítésére, és egyre jobb módszerek születnek. Így remélhetőleg hamarosan a húst kedvelők táborát is sikerülhet a növényi alapú hússal elcsábítani.
Ráadásul a koronavírus-járvány rámutatott a húsiparban rejlő problémákra, a rossz munkakörülményekre. Sok helyen összeomlott az ellátási lánc, és nem voltak elérhetőek a húsok az áruházak polcain.
Korábban az élelmiszeripar olyan termékeket állított elő a vegetáriánus és a vegán étrend követőit kiszolgálva, amelyekben például tofuval vagy szójával helyettesítették a húst.
Ma már műhúsokat is vásárolhatunk a boltokban, amelyek jó része növényi és gomba alapú. Ezenkívül már vannak laboratóriumban, élő állati sejtekből előállított műhúsok. A piac rengeteg befektetést vonz, ez pedig reményt adhat egy új, állatok mészárlásától mentes jövőre.
Az Impossible Foods 10 évvel ezelőtt indult el azzal a céllal, hogy megtalálja a húsnak azt az alternatíváját, amelynek célközönségét azok a vásárlók alkotják, akik a húst az ízéért fogyasztják. Esther Cohnnal, az Impossible Foods kommunikációs menedzserével beszélgettünk a növényi alapú hús és a cég jövőjéről.
Az Impossible Foods indulása
Az Impossible Foods csapata az első öt évben csak olyan tudósokból állt, akik azon dolgoztak, hogy molekuláris szinten megtalálják az okát a hús különleges ízének. Megpróbálták megérteni, hogy mitől hús ízű a hús. A kutatás során arra jöttek rá, hogy a hús ízéért gyakorlatilag egyetlen molekula, a hemoglobin (heme) a felelős.
“Az Impossible Burgerben használt hemoglobin a szójából nyert leghemoglobin, amely a szójanövény gyökércsomójában található. Annak érdekében, hogy ezt a szójahemoglobint nagy mennyiségben előállíthassuk, fermentációs módszert alkalmazunk, amely kevésbé erőforrás-igényes.”
A húskedvelők mint célcsoport
Az Impossible Foods célja, hogy elsősorban azokat az embereket szólítsa meg, akik jelenleg még esznek húst. Az alternatíva gyártása során arra törekednek, hogy a növényi alapú hús viselje magán az állati húsra jellemző tipikus vonásokat.
„Az emberek túlnyomó többsége nem fog lemondani a húsevésről. Bár az emberek kisebb része önként választja a vegetáriánus étrendet, a többség nem akar lemondani arról az ételről, amelyet szeret. Ezért az Impossible Foods válasza lényegében ez: nem baj, készítünk egy növényi változatot, amelyet ugyanúgy fognak majd szeretni. A vállalatnál mindenki hű az Impossible Foods elveihez. Az állattenyésztés és az állati eredetű élelmiszerek iránti igény kiszorítását tartjuk elsődleges célunknak.”
A jelenlegi állattenyésztési rendszerek egyik legnagyobb problémája az, hogy annak ellenére, hogy – az állatok jóllétét figyelmen kívül hagyva – a lehető „leghatékonyabb” technológiára támaszkodnak, még így is csak pár százalékos konverziós arányuk van. Vagyis „a szarvasmarha 3 százalékos hatékonysággal alakítja át a növényi fehérjét állati fehérjévé. Tehát a fehérje 97 százaléka elvész a szarvasmarha életciklusa során” – mondta Esther.
„A tehén nem arra született, hogy az emberek megegyék. A húsipar nagyon jó munkát végzett abban a tekintetben, hogy a tehéntartást a lehető leghatékonyabbá tegye. Hatalmas farmokon nagyon kis területen tartják őket. Rengeteg szójával és búzával etetik őket, tehát még csak nem is fűvel. A szisztémát a lehető leghatékonyabbá tettük technikailag. De végső soron beleragadtunk ebbe a rendszerbe, amely egy rendkívül alacsony hatékonyságú technológiára támaszkodik, amelyben a szarvasmarha – nem túl hatékony módon – a növényeket az emberek által fogyasztott hússá alakítja át.”
A hús fogalmának újragondolása
Miért ne lehetne magának a húsnak a fogalmát újragondolnunk? Miért ragadunk bele egy olyan rendszerbe, amely felemészti a földjeinket, rengeteg szén-dioxid-kibocsátással jár, és az állatok jóllétét a legkisebb mértékben sem veszi figyelembe? Szem előtt tarthatnánk azokat a megoldásokat, amelyek a növényi fehérjét sokkal hatékonyabban tudják a tányérunkra varázsolni. Amelyeket ízre és kinézetre össze is téveszthetnénk a valódi, állati eredetű hússal. Esther a korlátainkat így magyarázta: „Régen volt egy ló és egy lovaskocsi. Így közlekedtünk. Így kézbesítettük a leveleket. Így utaztunk. Így szállítottuk az élelmiszert. Ha akkoriban megkérdeztél volna valakit, hogy mit szeretne javítani az akkori közlekedési módon, azt mondta volna, hogy természetesen szeretne egy gyorsabb lovat. Fogalmuk sem lett volna arról, hogy a közlekedésnek más technológiája is létezhet.” Az ilyen innovatív változásokat mindig meg kell teremteni. Amikor pedig már megálmodnunk sem kell, csak tökéletesíteni, akkor valóban ott lebeg a remény a szemünk előtt.
A cég tervei
Az Impossible Foods jelenleg is folyamatosan dolgozik azon, hogy minél több húsfajtát tudjon helyettesíteni növényi alapú termékekkel, céljuk, hogy 2035-re teljesen felszámoljuk az állati eredetű húsokat.
“A hosszú távú cél az, hogy minden ma fogyasztott állati eredetű terméket valamilyen finom növényi változattal helyettesítsünk. A marhával kezdtük, mert a jelenlegi mezőgazdasági rendszerben az állatok közül a marha messze a legkevésbé hatékony. A második a sertés, amely a világon a legtöbbet fogyasztott állat, ezért az Impossible Sausage a másodikként piacra dobott termékünk. Ezeken kívül természetesen dolgozunk csirkén, steak-en és tejtermékeken is” – számolt be Esther az eddigi eredményekről és a tervekről.
Az európai piacra is szeretnének majd betörni, jelenleg az USA-ban, Hong Kongban és Szingapúrban vannak jelen. Az Impossible Foods termékei már 30.000 étteremben és 22.000 élelmiszerboltban elérhetőek.
Amikor a versenytársakról kérdeztük Esthert, egyedüliként a húsipart nevezte meg. Az Impossible Foods elvei szerint a hozzájuk hasonlóan növényi alapú hús gyártására fókuszáló cégeket nem is tekinti versenytársnak, hiszen közös a céljuk: leváltani a jelenlegi, állatokra épülő élelmiszeripart.
Amikor arról kérdeztük, hogy milyen visszajelzéseket kapnak, illetve hogy mit szeretnének leginkább megváltoztatni a termékekkel kapcsolatban, ezt fogalmazta meg: „Természetesen – bár úgy látjuk, hogy a termékeink egészségesebbek azoknál, amelyeket helyettesíteni próbálunk – tápanyagprofiljukon mindenképpen van még mit javítani, és a jövőben is lesz.” Az alapanyagok forrását tekintve Esther kifejtette, hogy szeretnék elérni, hogy minden termék „a lehető legfenntarthatóbb legyen.”
A fogyasztók szempontjából fontos kérdés a termékek ára is. „Amiről állandóan beszélünk, az a termékeink költségének csökkentése. Jelenleg az Impossible Burger vagy bármelyik másik termékünk ára körülbelül annyi, mint amennyit egy bio vagy egy fűvel táplált marha húsáért fizetnénk. Drágábbak a hagyományos, nem bio marhahúsnál, ami megint csak az ipari mezőgazdasági rendszerben erőltetett hatékonyság miatt van. És bizonyos mértékig az állami támogatások is lehetővé teszik, hogy a fogyasztót terhelő költség alacsonyabb legyen.” Reményeik szerint, minél nagyobb lesz a kereslet a termékekre, annál inkább élvezheti majd a növényi alapú hús is az állami támogatások előnyeit. Továbbá minél nagyobb mértékűvé válik a termelés, annál olcsóbban juthatnak majd hozzá a vásárlók a termékeikhez. A húsiparban jelenleg uralkodó rossz és nem biztonságos munkakörülményeket, a munkások alacsony fizetését pedig remélhetőleg végleg magunk mögött tudhatjuk majd.
Beszélgetésünk záró gondolataként Esther félig aggódva, félig reménykedve elmondta: „Szeretnénk 2035-re teljesen kivonni az állatokat az élelmiszerrendszerből. Tudjuk, hogy ez hihetetlenül ambiciózus cél. Végső soron úgy látjuk, hogy ez az az időkeret, amelyre szükségünk van ahhoz, hogy teljesítsük küldetésünket, visszafordítsuk az idő kerekét az éghajlatváltozásban, és megmentsük a fajunkat. Egy kihalási válság közepén vagyunk, a fajok nagyon gyors ütemben pusztulnak el. Minél gyorsabban tudjuk kiszorítani az állattenyésztés iránti keresletet, annál jobb.”
