Manapság már mindennek van világnapja. MiĂ©rt Ă©pp a hĂĽvelyesek maradtak volna ki? Nekik legalább tĂ©nyleg megvan az a szuperkĂ©pessĂ©gĂĽk, hogy jobb hellyĂ© tegyĂ©k a világot. Ehhez persze ránk, emberekre is szĂĽksĂ©gĂĽk van. Ha összeállunk, akár jelentĹ‘s hatással is lehetĂĽnk a klĂmaváltozás elleni harc állására.
Ez hogyan lehetsĂ©ges? Hát Ăşgy, hogy a hĂĽvelyesek összetĂ©tele lehetĹ‘vĂ© teszi, hogy kiváltsuk velĂĽk a hĂşsfogyasztást, ami döbbenetes mĂ©rtĂ©kben járul hozzá ahhoz, hogy a bolygĂłnk lĂ©gköre egyre melegszik. A haszonállattartás – legalábbis nagyipari körĂĽlmĂ©nyek között – rendkĂvĂĽl magas kibocsátással jár. Manapság a világ összes mezĹ‘gazdasági terĂĽletĂ©nek 60%-a áll a marhahĂşstermelĂ©s szolgálatában. És akkor mĂ©g a többi haszonállatrĂłl, a nálunk pĂ©ldául jĂłval nĂ©pszerűbb sertĂ©srĹ‘l vagy Ă©pp a csirkĂ©rĹ‘l nem beszĂ©ltĂĽnk. Könnyen beláthatĂł, hogy ha felhagynánk a fogyasztásukkal (vagy legyĂĽnk megengedĹ‘bbek: csökkentenĂ©nk a fogyasztásukat) azzal Ăłriási változást lehetne elĂ©rni.
1 kg lencse megtermelĂ©sĂ©hez 1 250 liter vĂzre van szĂĽksĂ©g. 1 kg marhahĂşs előállĂtásához ennek több mint 10-szerese, 13 ezer liter a szĂĽksĂ©glet.
MielĹ‘tt valaki reklamálna: alultápláltak nem a hĂşsfogyasztás csökkentĂ©sĂ©tĹ‘l leszĂĽnk. A hĂşsban lĂ©vĹ‘ tápanyagok közĂĽl igen fontos pĂ©ldául a fehĂ©rje, ami viszont a hĂĽvelyesekben is megtalálhatĂł, sĹ‘t lĂ©teznek a legtöbb hĂşsfĂ©lĂ©nĂ©l magasabb fehĂ©rjetartalmĂş hĂĽvelyesek. Szokták mĂ©g emlĂteni a B12-vitamin fontosságát, amirĹ‘l viszont Ă©rdemes tudni, hogy tĂşl sokat a nagyipari mĂłdon tartott állatok hĂşsában sem találunk belĹ‘le, Ăgy ezt egyĂ©bkĂ©nt is Ă©rdemes pĂłtolni, ha eszĂĽnk hĂşst, ha nem.
KĂ©tsĂ©gtelenĂĽl mellette szĂłl az ára is. Nem mindegy persze, hogy melyik hĂĽvelyesrĹ‘l beszĂ©lĂĽnk, de majdnem biztos, hogy olcsĂłbb választás a hĂşsnál. Nem vĂ©letlenĂĽl illetik többfelĂ© a „szegĂ©ny ember hĂşsa” elnevezĂ©ssel. SĹ‘t, egyes afrikai Ă©s dĂ©l-amerikai országokban a mai napig az egyik legfontosabb tápanyagforrás. Ezzel szemben sajnos hazánkban igencsak ritkán fogyasztunk hĂĽvelyeseket. A KSH 2020-as adatai szerint egy magyar ember átlagosan Ă©vi 0,3 kg zöldbabot, 0,5 kg zöldborsĂłt Ă©s 0,7 kg száraz hĂĽvelyest fogyaszt. Tehát összesen 1,5 kilĂłt. Ă–sszehasonlĂtáskĂ©pp cukorbĂłl 12,5 kg-ot, baromfihĂşsbĂłl 25,2 kg-ot, kenyĂ©rbĹ‘l pedig 34,9 kg-ot fogyasztottunk fejenkĂ©nt. Van tehát tĂ©r a fogyasztás növelĂ©sĂ©re.
Mik azok a hĂĽvelyesek?
A pillangósvirágúak közé tartozó hüvelyesek világszerte ismert növények, melyek termesztése kiválóan beilleszthető a talajregenerációs mezőgazdasági eljárásokba is, ugyanis gyökereik nitrogént kötnek meg a talajban. Legismertebb képviselőik a bab, a lencse, a borsó, a szója és a csicseriborsó. Közös tulajdonságuk, ahonnan a nevüket is kapták, hogy a termések hüvelyekben fejlődnek. Beltartalmi értékük magas, gazdagok ásványi anyagokban, fehérjékben, vitaminokban, valamint rostokban. Gluténmentesek, nem növelik a koleszterinszintet, és alacsony a glikémiás indexük.
A sokszĂnűsĂ©g gyönyörködtet
Bármilyen Ă©telt is szeretnĂ©nk elkĂ©szĂteni, biztosan megtaláljuk a hozzá leginkább illĹ‘ hĂĽvelyest. SzĂn-, mĂ©ret- Ă©s ĂzválasztĂ©kuk hihetetlenĂĽl gazdag. VegyĂĽk pĂ©ldául a lencsĂ©ket! Ott van a mindenki által ismert barna lencse, amelybĹ‘l szuper fĹ‘zelĂ©k vagy krĂ©m kĂ©szĂthetĹ‘, vagy Ă©pp a vörös lencse, amelynek inkább a leves áll jĂłl, de akár töltelĂ©k is lehet belĹ‘le egy jĂł vega lasagne rĂ©tegei között. Van azonban zöld lencse is, mely aprĂłbb szemű, ahogy van fekete is. A beluga lencse a hĂres kaviárrĂłl kapta a nevĂ©t. A sárga lencse a közel-keleti Ă©s az indiai Ă©telek sztárja.
A sokfĂ©lesĂ©g tehát adott, inkább az a kĂ©rdĂ©s, hogy mit Ă©rdemes kezdeni velĂĽk. Az eurĂłpai gasztronĂłmiában már az Ăłkorban szerepĂĽk volt a hĂĽvelyeseknek, az igazi áttörĂ©st viszont a közĂ©pkor ĂnsĂ©ges századai hozták meg számukra. KĂ©sĹ‘bb, az Ăšjvilág felfedezĂ©sĂ©vel sosem látott Ăz- Ă©s formaválasztĂ©k hozott Ăşjdonságot babfronton, tovább mĂ©lyĂtve a hĂĽvelyesek gasztronĂłmiai lehetĹ‘sĂ©geit.
A magyar ember is rĂ©gĂłta nagy fogyasztĂłja a hĂĽvelyeseknek, mĂ©g ha errĹ‘l a 20. századi gasztronĂłmiai visszafejlĹ‘dĂ©sĂĽnk során kicsit el is feledkeztĂĽnk, a fent idĂ©zett adatokbĂłl pedig az látszik, hogy mĂ©g mindig tart az amnĂ©ziás szakasz. A bablevesen, babfĹ‘zelĂ©ken Ă©s a szilveszteri lencsĂ©n kĂvĂĽl sok minden nem maradt. Pedig már az 1695-ös MisztĂłtfalusi-szakácskönyvben is találunk hĂĽvelyesrecepteket – lencselevest, borsĂłt laskával –, de az 1800-as Ă©vekbĹ‘l származĂł legendás Cziffray-fĂ©le szakácskönyvben is több ilyen fogásra bukkanhatunk. Ilyen pĂ©ldául az alábbi, zöldborsĂłfĹ‘zelĂ©ket ĂgĂ©rĹ‘ recept, amely simán megállja a helyĂ©t ma is!
„Párold meg a szĂĽksĂ©ges mennyisĂ©gű borsot irĂłsvajban, s ha megpuhult, önts reá tejszint, melyben czukrot forraltál fel; fĹ‘zd mĂ©g egy ideig, de Ăłvakodjál, hogy a tejszĂn meg ne turĂłsodjĂ©k, azĂ©rt ne is sĂłzd meg. Ha rĂ©zlábasban fĹ‘zöd, szĂnĂĽket sem veszĂtik el.”
Milyen hĂĽvelyest vegyek?
Az egyszeri fenntarthatĂłsági hĂĽvelyĂ©sz rávághatná, hogy lehetĹ‘leg helyi, magyar babot, lencsĂ©t, csicseriborsĂłt. Aki viszont kicsit is járatos a tĂ©mában, az tudja, hogy ez majdnem a lehetetlennel határos vállalkozás lenne. Itthon nagyon kevesen foglalkoznak hĂĽvelyesek termesztĂ©sĂ©vel, Ăgy leginkább import babbal, afrikai, ázsiai, amerikai hĂĽvelyesekkel akadhatunk össze. Lencsefronton konkrĂ©tan egyetlen magyar termelĹ‘rĹ‘l tudni, aki a VeszprĂ©m melletti Nemesvámoson gazdálkodik. Ha hozzá tudunk jutni a lencsĂ©jĂ©hez, becsĂĽljĂĽk meg! A piacokon egyĂ©bkĂ©nt egy-egy kistermelĹ‘nĂ©l mĂ©g lehet kapni kĂĽlönfĂ©le babokat, szezonban pedig hĂĽvelyes zöldborsĂłt Ă©s zöldbabot is találni, de tĂşlzottan nem vagyunk elkĂ©nyeztetve.
Mivel a szárĂtott babok jĂłl eltarthatĂłk Ă©s nagy mennyisĂ©gben is könnyedĂ©n szállĂthatĂłk, egyáltalán nem ördögtĹ‘l valĂł, ha a világ más rĂ©szein termelt babbĂłl vásárolunk. A hosszĂş ellátási láncok nagyon hatĂ©konyak, az Ă©lelmiszerek többsĂ©gĂ©nek lábnyomában a szállĂtás csak egĂ©szen elhanyagolhatĂł rĂ©szt kĂ©pvisel. Ha tehát nem találunk magyar hĂĽvelyest, válasszuk nyugodtan a kĂĽlföldit!
Vagy gondoljunk egy nagyot, Ă©s termeljĂĽnk magunknak! HĂĽvelyesek fajtagazdagságárĂłl már szĂłltunk. Ez teszi lehetĹ‘vĂ©, hogy szinte minden klĂmán megtermelhetĹ‘k, Ă©s számos fajta a talaj tekintetĂ©ben sem tĂşl válogatĂłs. Az ÉlelmezĂ©sĂĽgyi Ă©s MezĹ‘gazdasági Világszervezet (FAO) szerint a klĂmaváltozás miatt is egyre nagyobb szerep juthat a hĂĽvelyeseknek, hiszen akár szĂ©lsĹ‘sĂ©ges körĂĽlmĂ©nyek között is megteremnek, Ă©s nitrogĂ©nmegkötĹ‘ tulajdonságuk miatt a műtrágya-felhasználást is csökkentik. A FAO igazgatĂłja, Qu Dongyu a világnap kapcsán rendezett esemĂ©nyen ezt mondta: „az Ă©ghajlati válság, a biolĂłgiai sokfĂ©lesĂ©g csökkenĂ©se, valamint a talajerĂłziĂł Ă©s a talajromlás kulcsfontosságĂş kihĂvások, Ă©s a hĂĽvelyesek a megoldás rĂ©szĂ©t kĂ©pezhetik”.
A hazai klĂmán sok fajtábĂłl válogathatunk, persze az is fontos, hogy hol Ă©s milyen körĂĽlmĂ©nyek között állunk neki a termesztĂ©sĂĽknek. Korábbi cikkĂĽnk körbejárja, hogyan Ă©rdemes hozzálátni a babfĂ©lĂ©k termesztĂ©sĂ©hez a magaságyásban.
Hüvelyest ennék, mit tegyek?
A hüvelyesekkel kapcsolatban elhangzó leggyakoribb vád, hogy gázt képeznek. Ez valamennyire igaz is, de fontos, hogy sok függ a fogyasztótól. A gázképződés egyik oka, hogy a babfélék rosttartalma magas, a modern ember bélrendszere pedig el van szokva a rostoktól. Azonban ha elkezdünk rostos ételeket enni, akkor szervezetünk rövid idő alatt alkalmazkodik, és ez a probléma már nem lesz probléma.
A gázok további okozĂłi a bab hĂ©jában találhatĂł nem vagy nehezen emĂ©szthetĹ‘ összetevĹ‘k. Ezekkel viszont szintĂ©n leszámolhatunk, vagy legalábbis csökkenthetjĂĽk hatásukat, ha a következĹ‘kĂ©pp járunk el. A hĂĽvelyeseket fajtátĂłl fĂĽggĹ‘en legalább kĂ©t Ăłrára, de akár egy egĂ©sz Ă©jszakára áztassuk be (ez fĹ‘kĂ©nt a babokra vonatkozik, bizonyos lencsefĂ©lĂ©ket pĂ©ldául egyáltalán nem kell áztatni). A bab fĹ‘zĂ©sĂ©t friss vĂzben kezdjĂĽk el, forraljuk fel, majd fĹ‘zzĂĽk 10 percig! Ezután Ăşjra szűrjĂĽk le a babot, Ă©s tegyĂĽk fel Ăşjra friss vĂzben fĹ‘ni! Ezzel lĂ©nyegĂ©ben leszámolhatunk a gázokĂ©rt felelĹ‘ssĂ© tehetĹ‘ összetevĹ‘kkel.
Az egészséges és a fenntartható étrend sokszor kéz a kézben jár. Ezzel a témával kiemelten foglalkozott a Planet Budapest 2023 rendezvény is. Étkezési szokásaink megváltoztatásával nemcsak a saját, hanem a bolygó egészségéért is sokat tehetünk.
A cikkben használt fotĂłk Ă©s a borĂtĂłkĂ©p forrása: canva.com