Új lendületet vehet Magyarországon a geotermikus energia hasznosítása, miután a kormány úgy döntött, lépéseket tesz a tiszta, megújuló és időjárás-független hazai energiaforrás térnyerését elősegítendő. Jelenleg a hazai potenciálnak csak a töredéke hasznosul.

A geotermikus energia hazai kitermelésének és felhasználásának növelése érdekében a kabinet október végén határozott a szabályozási környezet és az eljárások egyszerűsítéséről – különösen azért, hogy a beruházások előkészítése gyorsabb lehessen –, valamint a fejlesztések, beruházások ösztönzési lehetőségeinek feltárásáról és egy olyan komplex kutatási program kidolgozásáról is, amely megalapozza a geotermikus energiahasznosítás növelését. De a hazai geotermikus potenciál kiaknázása előtti akadályok és csökkentésük szükségessége már régebb óta a kormány tervei között szerepel.

A kormány már 2022. július 13-án, az energia-veszélyhelyzet meghirdetésekor utalt a geotermikus energia magyarországi szerepének fokozására irányuló tervekre. Augusztusban pedig Palkovics László technológiai és ipari miniszter arról beszélt, hogy a következő 10 évben a geotermikus és szélenergiába történő beruházásokkal együtt az összes többi energiaforrásba 16 milliárd eurót fognak befektetni.

Sőt, már a 2030-ig szóló Nemzeti Energiastratégia is konkrét intézkedéseket határozott meg a hazai geotermikus energiatermelés fokozása, ezáltal az energiaimport-függőség csökkentése érdekében. Eszerint egy állami kutatási program keretében, egy Geotermikus Kutatási Kockázati Alap létrehozása mellett feltárandók azok a területek, amelyekre geotermikus termelési projekt alapozható. A kellően megvizsgált területek kiaknázása pedig egy önfinanszírozásra törekvő garanciavállalási alap felállításával ösztönözhető.

Hazai, tiszta, megújuló és időjárás-független

Az energiaforrás mellett szól környezetbarát volta, megújuló jellege, hatalmas készlete, időjárástól való függetlensége, valamint hazai elérhetősége. Hátrányai között említhető ugyanakkor kis fajlagos energiatartalma, a beruházások környezeti kockázatai, a szállítás problémája, a magas beruházási költségek, illetve a kutatás bizonytalanságai. Az új kormányhatározatba foglalt intézkedések elsősorban az utóbbi nehézségek kezelését szolgálják. Megjegyzendő azonban, hogy a geotermikus távfűtés fenntartása már a földgázárak elszállása előtt is olcsóbb volt a gázalapú ellátásnál, de a rezsibefagyasztás és a hatósági költségszabályozás miatt a társaságoknak nemigen futotta ilyen fejlesztésekre.

A határozatban nem rögzítettek konkrét célszámokat, de a Technológiai és Innovációs Minisztérium (TIM) közleménye szerint a geotermikus energia az évtized végére akár évi 1–1,5 milliárd köbméterrel is mérsékelheti az ország földgázfelhasználását, ezáltal a fosszilis energiaimportnak való kiszolgáltatottságát. Ehhez azonban átfogó fejlesztések szükségesek rövid és közép távon egyaránt. A tervek szerint az évszázad közepéig a mintegy 70 százalékban gázzal fűtött távfűtési rendszereket teljes mértékben geotermikus energia váltaná fel – mondta Palkovics László, a Technológiai és Ipari Minisztérium vezetője a határozat megjelenését követően. Az Energiastratégiában rögzített cél az, hogy a földgáz aránya a távhőtermelésben 2030-ra 50 százalékra csökkenjen, nagyrészt a geotermikus energiára alapozva.

Cél a hazai geotermikus hőenergia-potenciál kiaknázása

A geotermikus energia felhasználása – lényegében a Föld belsejéből származó hőenergia kinyerése – alapvetően háromféle módon történhet: hőszivattyúval segített hőhasznosítás; közvetlen hőellátás; kapcsolt villamosenergia- és hőtermelés. A hőszivattyús módszer kivételével a geotermikus energia kinyeréséhez vizet vagy gőzt kell kitermelni. Ennek megfelelően Magyarországon a geotermikus energia potenciálját zömében a felszín alatti hévizek (vagy termálvizek) adják. A geotermikus energiát számos célra lehet hasznosítani. Ennek területei az alacsonyabb hőmérsékletű közegektől a melegebbek felé haladva: állattartó telepek fűtése, hőszivattyús fűtés, úszómedencék és gyógyfürdők vízigényének biztosítása, használati meleg víz előállítása, üvegházak fűtése, távfűtés, tejipar, cukorgyártás, légkondicionálás, papírgyártás, textilipar, gyógyszeripar, villamosenergia-termelés.

A villamosenergia-termeléshez melegebb, jellemzően 100 Celsius-fok körüli hőmérsékletű vízre van szükség. Ez Magyarországon csak nagyobb mélységben és korlátozott kiterjedésű föld alatti víztárolókban (rezervoárokban) áll rendelkezésre, ezért az utóbbi időkig az ilyen technológiába történő befektetés nem volt kifizetődő. Ugyan a korábban becsült 10–100 MW hazai elektromos potenciál, de még az újabb 150 MW-os becslés sem jelentős, ennek ellenére érdemes lehet kiaknázni, mert a villamosenergia-termeléshez hőhasznosítás társítható. Ezzel körülbelül 10-szer annyi hő hasznosítható, mint a megtermelt áram. Az is ebbe az irányba mutat, hogy a technikai fejlődésnek köszönhetően egyre alacsonyabb hőmérsékletű termálvízből lehetséges áramot termelni, és a magas piaci villamosenergia-árak is ösztönözhetik az ilyen beruházásokat.

A jövőben, akár már a 2020-as évtizedben a geotermikus áramtermelés is előtérbe kerülhet Magyarországon – ahogyan erre a Nemzeti Energiastratégia is utal –, azonban a kormány aktuális tervei egyértelműen a hőhasznosítás, illetve a közvetlen hőellátás fokozására vonatkoznak. Ahogy már a 2020-ban megjelent, jelenleg aktualizálás alatt álló Nemzeti Energiastratégia is fogalmaz, hazánk geológiai adottságaira tekintettel a cél a geotermikus hőenergia-potenciál kiaknázása, úgy a távhőtermelésben, mint az agrárgazdasági hasznosításban (például az üvegházak fűtésében). A geotermikus energia különösen a távhőszektor zöldítésében kaphat jelentős szerepet (Zöld Távhő Program). Erre jó példák már itthon is akadnak: különös tekintettel a szegedi távfűtés geotermikus alapokra helyezésére, amely a kontinentális Európa legnagyobb ilyen projektje.

Kimagasló adottságok, alacsony hasznosítottság

Az elérhető adatok tanúsága szerint a napjainkban Magyarországon kitermelt és felhasznált geotermikus energiának közel fele (2020-ban 6,3 petajoule, 2021-ben 2,94 PJ) vesz részt a hőenergia-termelésben (részaránya a villamosenergia-termelésben elhanyagolható). A geotermikus alapú hőenergia-termelés ugyan növekvő trendet mutat (2021-ben 6,1 százalékkal emelkedett az előző évhez képest), a 2021-ben több mint 52 PJ teljes hazai hőenergia-termelésnek így is csak alig több mint 5 százalékát fedezi, míg az ország 2021-ben 1157,5 PJ éves primer energiafelhasználásának a teljes geotermikusenergia-termelés alig több mint 0,5 százalékát teszi ki. A távhőtermelésben a geotermikus energia aránya körülbelül 10 százalék, az ilyen alapon termelt energia mennyisége azonban az elmúlt években inkább stagnált.

Pedig az ország ezen a téren közismerten kiváló, Európában az egyik legjobb adottságokkal rendelkezik. A Pannon-medence kontinentális alapkőzete vékonyabb, hővezetése jobb a világátlagnál. A földkéreg a Pannon-medencében mindössze 24–27 kilométer vastag, szemben a Föld 30–35 kilométeres átlagával. Így az ország úgynevezett geotermikus gradiense (a hőmérséklet-emelkedés mértéke a földkéregben lefelé haladva) a világ átlagánál körülbelül másfélszer magasabb, hozzávetőleg 50 Celsius-fok/kilométer. Ráadásul a felszín alatt nagy vastagságban jó hőszigetelésű képződmények és hatalmas területen (40 000 négyzetkilométeren) törmelékes üledékek vagy repedezett mészkő található, amelyek jó víztárolóként működnek, és amelyekből az ország területének több mint 70 százalékán legalább 30 Celsius-fokos termálvíz nyerhető ki.

A Magyarország rendelkezésére álló geotermikus potenciál konzervatív becslések szerint is legalább 60 PJ/év, újabb becslések szerint pedig akár a 100–110 PJ/év értéket is elérheti. Különböző okok miatt azonban Magyarország becsült geotermikus potenciáljának jelenleg csak a töredéke, mintegy 10–15 százaléka hasznosul, noha a geotermikus energia kiaknázása – megfelelő ösztönzők kialakítása esetén – versenyképes alternatíva lehet más energiaforrásokkal szemben. Sőt, Magyarország 2016-os geotermikus felmérésében az szerepel, hogy a kitermelési technológiától függően akár 115 000 PJ is a felszínre hozható.

Kapcsolódó bejegyzések

A geotermikus energia valós alternatíva hazánknak

Körvonalazódni látszik a hazai geotermikus stratégia, és pesszimistán számolva is, 1-1,5 milliárd köbméter földgáz kiváltására van lehetőség.