Evidensnek tűnhet, hogy a természetvédelmi értékeket óvni kell, a klímaváltozás hatásait ellenőrizni, a gazdasági beruházásokat pedig ehhez igazítani. Ez azonban nem mindig ilyen egyértelmű. Szerencsére van egy terület, amely mindezt összefogva segíthet a tervezésben, a növények, a talaj vagy a vízkészletek minőségének feltérképezésében, sőt, a gazdaságot összehangolhatja az ökoszisztéma védelmével. A légi térképészet sokat segíthet egyes problémák előrejelzésében és megoldásában is, ráadásul egy magyar cég igazi úttörő ezen a területen.

Ortofotók, légi felmérések, 3D-s dokumentáció, geodézia, árvízvédelem. Néhány megoldás, amellyel 2009 óta az Interspect Csoport foglalkozik. Laikusként elsőre talán nehéz elképzelni, hogyan segíthet egy-egy jó minőségű fotó, de biztosíthatom az olvasókat arról, hogy az interjú végére tisztábban látnak majd. Dr. Bakó Gáborral, az Interspect megálmodójával beszélgettem.

Kapcsolódó bejegyzések

Hogyan mentsünk bolygót? – Podcast

Erdős László biológussal beszélgettünk tavaly megjelent könyve kapcsán, melyben a természetvédelem történetét és jelenlegi helyzetét tekinti át.

A levegőből kapunk választ kérdéseinkre

Környezetvédelem és természetvédelem. Mennyi mindent tudunk már ezen a területen, és mégis milyen keveset. Gábor tanulmányai során pontosan ezt érezte: hiába a rengeteg tudás, mégsem kap választ sok olyan kérdésre, amelyek megválaszolása előrelendíthetne fontos természetvédelmi ügyeket, tervezést vagy éppen állapotfelmérést. A hagyományos felbontású képeken, légi felvételeken hiányzott valami. Habár a rajzok és a tervek elkészítéséhez rendelkezésre álltak a fotók, igazán pontos adatokkal mégsem tudtak szolgálni, azokat a folyamatokat nem mutatták ki, amelyek lassan, alattomosan alakítják át a tájat. Vannak olyan ökológiai kérdések, amelyekre sokkal pontosabb választ kell adnunk annál, amilyenre a hagyományos eszközökkel képesek voltunk. Például egy gyepterületről készült kis felbontású felvételen nincsenek ott a valódi információk: ahol éppen meg tudták nézni a terepszemlén, milyen fajok élnek a szóban forgó területen, ezek felkerülhettek ugyan az adatok közé, de a teljes területre nézve egységes, pontos, átfogó és valós információ nem érhető el. Egy ilyen felmérés esetében rendelkezésre állt egy kis léptékű légi vagy űrtávérzékelési térkép, valamint a helyszíni mintavétel adatainak sora. A kettő között azonban nem volt semmi. Holott az ökoszisztéma vizsgálatában, a lehetséges problémák felderítésében, így a megoldásában is óriási szerepet játszik a részletes és strukturált adatmennyiség. Erre reagált az Interspect fejlesztése. Kezdetben Gábor és csapata repülőgépre hozott létre a célnak eleget tevő műszereket, azonban ma már drónokkal is dolgoznak. Így pedig sokkal több kérdésre kaphatnak választ, a táj degradációját időben el lehet csípni.

Értsd meg a folyamatot ahhoz, hogy segíthess!

Kérdésemre, miszerint miért és hogyan segíthet ez a módszer a természetvédelemben, Gábor elmondta, hogy sokkal jobban megérthetők az éppen zajló folyamatok, ha térben nézzük őket. Mit is jelent ez? Ha egy erdőben kialakulóban van egy fertőzés, egy szennyezés vagy bármilyen anomália, akkor mindez térben zajlik. Korábban nem voltak lehetőségek az ilyen események átfogó feltérképezésére, így az éppen zajló problémák elhárítására sem találhattunk időben receptet. Egy ilyen helyzetben szükséges beavatkozást ugyanis meg kell tervezni, amihez számolni kell, hiszen csak így látjuk, hogy hol, milyen mértékben, milyen költséggel, milyen módszerrel, melyik időszakban, milyen kijuttatási ráfordításokkal és hogyan érdemes beavatkozni.

Kapcsolódó bejegyzések

Eltűnnek a magyar fenyvesek?

A következő évtizedekben nagy valószínűséggel eltűnhet hazánkból a fenyő, nem sokkal később pedig bükkből is csak mutatóban marad néhány.

Például azt is meg kell ismerni, valójában mekkora területről van szó, mivel csak így hozható létre a pontos cselekvési terv. Ennek kivitelezésében segíthetnek a légi felmérés termékeiből levezetett téradatok, tervtérképek. Azonban ma már nemcsak az ember által olvasható térképeket kell letenni az asztalra, hanem a gépek által olvashatókat is. Mire is gondolunk? Vegyünk például egy inváziós növényfaj által erősen fertőzött területet! Egyes fajok ellen már csak úgy védekezhetünk, ha a területen talajcsere történik. Persze, ez extrém példa, de jól érzékelteti, mennyire fontos idejében, a fertőzés kezdetén hatékonyan beavatkozni. Ebben segíthet, ha a számítógépek által is olvasható információk alapján a területet tűpontosan ki lehet jelölni, még akkor is, ha a sikeres behatárolás érdekében számos szempontot komplex módon kell figyelembe venni. De igaz lehet ez bármilyen beruházás esetén is, hiszen rengeteget spórolhatunk, ha a terület adottságaihoz igazítjuk az épületek tájba tervezését, megőrizve a már megtalálható őshonos növényzet egy részét, az értékes fákat, a kedvező áramlási viszonyokat, illetve modellezni tudjuk az évszakokkal is változó besugárzást, a szél útját, a fagyzugok potenciális kialakulási helyét stb. Ha mindezt alaposan feltérképezzük a beavatkozás előtt, számos természeti érték megóvható, és a beruházó rengeteget spórolhat.

Fehér foltok helyett konkrét természetvédelem

A fentiek alapján jogosan merül fel a kérdés, mégis mi az a probléma, amelyen egy jó minőségű ortofotó segíthet? Gábor elmondta, hogy a különböző ágazatok térképei (a vízügyi térképek, a topográfiai térképek, a közműtérképek stb.) csak bizonyos szempontokat vesznek figyelembe, adott tematikára épülnek fel, és fehér foltként tartalmazzák a legértékesebb természeti területeket. Például az autós navigáció alapján is láthatsz zöld és fehér részeket, de ezek sosem diverz módon jelennek meg, nem lehet különbséget tenni egy értékes ősgyep és egy leromlott parlagterület között. Jobb is így, mert vezetés közben a túl sok információ összezavarna bennünket. Nem így a szeretett tájban zajló tervezéskor, ott elképesztően sok szempontot figyelembe kell venni, mert ha egyetlen eleme bukik a rendszernek, az magával húz számos olyan tájképi, természeti értéket, ami számunkra egyenesen a hazai tájat jelenti.

Ha megnézünk egy topográfiai térképet – az ilyen térképek a rendelkezésre álló legrészletesebb, egységes jelrendszerű térképeink –, azon már láthatók a szántóföldek, rajta vannak az erdők, azonban fajösszetételüket és az esetleges problémákat ezeken sem fedezhetjük fel. Egészen egyszerűen nem ökológiai szempontrendszerre épül, és így nem elégíti ki a hatástanulmányok, rezilienciavizsgálatok térképigényeit.

Ha egy szélsőséges példát veszünk, például egy hulladéklerakót szeretnénk elhelyezni a tájban, ehhez korábban nem állt rendelkezésünkre az a nagy mennyiségű ökoszisztéma-adat, amelynek birtokában megvédhettük volna az ott kialakult flórát és faunát, az élőlények sokaságát. Gábor szerint rendkívül fontos cél az, hogy legyen Magyarországról, de lehetőleg minél több tagállamról olyan adatbázis, ahol az emberi gondolkodást meghaladó számítógépes kapacitással javaslatot tehetünk arra, hogy a különböző pufferzónákat, távolságokat betartva miképpen lehet úgy gazdálkodni a környezetben, hogy az egyrészt egészséges, másrészt fenntartható legyen.

Klímavédelem és a problémák feltárása

A gyorsan és sok esetben drasztikusan változó klíma, valamint a gyorsuló, nehezen kiszámítható gazdasági igények hatásaival nehéz felvenni a versenyt. Éppen ezért fontos, hogy mielőbb átfogó képet kaphassunk a jelenlegi helyzetről, sőt, nyomon kövessük a táj alakulását. Az Interspect légifelvételei segíthetnek megtervezni az elsivatagosodó területek megmentését, az invazív fajok kordában tartását és a leromlott területek helyreállítására, ökológiai restaurációjára vonatkozó stratégiát, valamint fenntartani a meglévő értékes területeket, amelyek nélkül a gazdaság sem működhet, hiszen az egészséges résztvevők megmaradásának alapvető feltétele a védelmük. Mindezt pedig megfelelő hatásfokkal, kevesebb költséggel. Gábor és csapata több olyan magyarországi területet mér fel rendszeres időközönként, ahol fontos az anomáliák mielőbbi kimutatása és a részletes adatszolgáltatás. A helyszínen sétálva ugyanis nem feltétlenül érzékelhetők időben a változások, problémák, azonban a 3D-s légi adatgyűjtéssel és a komplex felmérési módszerrel korábban érzékelhetők ezek a tendenciák. Egy kisléptékű térképen ugyanis a degradálódó és az egészséges rész éppúgy zöld lesz. Másrészről a térképen látható éles határok a valóságban egyáltalán nem ilyen egyértelműek, ahhoz azonban, hogy esetlegesen rendelkezhessünk a területek felett, mégiscsak szükség van egy látható határvonalra. Ehhez annyi adatra és paraméterre van szükség, amennyit egy földi halandó nem feltétlenül tud kezelni, egy számítógép viszont igen. Utóbbinak azonban szüksége van a sok és főleg megbízható adatra ahhoz, hogy végül a környezetvédelem és a természetvédelem szolgálatába állhasson.

A megfelelő szakemberek és az Interspect részletgazdag felvételei (az ortofotók és a 3D-s térmodellek, valamint az ezek alapján készült térinformatikai adatbázis) azonban nemcsak a tudományos ismereteink bővítésében hasznosulnak, hanem az esetleges klímahatások felderítésén keresztül rámutatnak a különböző helyszíneken jelentkező eltérő hatásokra is, hogy még idejében léphessünk, mielőtt bekövetkezne egy-egy komolyabb probléma. Ezzel pedig jelentős költségmegtakarítás érhető el.

Gábor szerint ugyanis a tervezés alapvető feltétele annak, hogy természeti területeinken hatásos beavatkozásokat végezhessünk, a kontraproduktív műveletek kizárásával. Például az útépítések során az előzetesen készített felvételek elemzésével kiszűrhető, hol haladjon a tervezett út úgy, hogy ne sértse a táj funkcióit és annak értékeit. Ehhez azonban célszerű előre gondolkozni, hiszen utólag már hiába készülnek el az adatolást szolgáló állományok. Sok esetben elmaradnak az ilyen tervezések, vagy túl későn keresik fel a területet. Vannak olyan helyek, amelyeket a térkép „csak” erdőként mutat, azonban a megfelelő téradatok elemzéséből hamar kiderülhet, hogy például egy értékes homoki tölgyes közepébe építették az utat, amelyből már alig van, míg mellette egy bozótos található. Tehát még csak nem is jelentene nagy feladatot a megfelelő nyomvonalvezetés. Mindez elkerülhető lett volna, ráadásul a környéken pár °C-kal alacsonyabb hőmérséklet jelentkezne nyáron, míg az autósok az út ívén nem észlelnének kerülőt. Gábor számos ilyen történettel találkozott már, ezért is tartja fontosnak, hogy még az első gép áthaladása előtt térképezzék fel az adott területet, mert a környezet védelmére ugyan komoly szabályrendszer áll rendelkezésre, ám ez csak részletes téradatok birtokában érvényesíthető.

Az Interspect felvételei döbbenetes eseményekre hívják fel a figyelmet. Vannak olyan felvételek, amelyek arról tanúskodtak, hogy a korábban egy bizonyos területen költő gémek egyszercsak eltűntek onnan, mert valamiféle vízelvonási esemény történt kilométerekre a teleptől. Mire enged következtetni mindez? A monitorozás, a folyamatos adatgyűjtés fontosságára, ugyanis így olyan eseményeket is vizsgálhatunk, olyan összefüggéseket is felfedezhetünk, amelyeket korábban nem lehetett időben a döntéshozók rendelkezésére bocsátani.

A technológia adott, és döbbenetesen sok lehetőség rejlik benne, már csak az a kérdés, hogy hogyan használjuk. A gazdaság érdekében lehet tudatos lépéseket tenni, és felmérhetjük, milyen hatása lesz egy-egy lépésnek. A tájban rejlő összefüggések ismerete összhangban áll a döntések súlyával, és segítheti a természeti értékek megőrzését, valamint ezen keresztül az ismert és kedvező társadalmi struktúrák fenntartását. Mert a természet védelme mögött is meghúzódik az emberiség önös érdeke: a gazdaság és a társadalom fennmaradásának kulcsa az, hogy megvédjük a természeti struktúrákat és szolgáltatásokat, valamint ne pazaroljuk a természeti forrásokat.

Az Interspectet – számos más kiváló startuppal együtt – a Kék Bolygó Alapítvány vállalkozásfejlesztési programja, a Wave is támogatja. A Wave célja, hogy erősítse azokat a cégeket, amelyek a környezeti fenntarthatóságot tartják szem előtt, hogy általuk mielőbb megoldást találhassunk az emberi tevékenység okozta klímaváltozás problémáira. A programról itt olvashatsz bővebben.

Kiemelt kép: canva

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Heti hírlevelünk, ami segít naprakésznek maradni a fenntarthatóság legfontosabb témáiban. Ne maradj le, iratkozz fel és olvasd el cikkeinket!

Az e-mail címem kitöltésével hozzájárulok személyes adataim feldolgozásához.