Bár a tó sajátos adottságai miatt fokozott veszélye van a tömeges halpusztulásnak, a hazai horgásztavak zöme ugyanígy veszélybe kerülhet a klímaváltozás mellett például a túlhasználat miatt.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, tömeges halpusztulás sújtotta nemrég a Velencei-tavat: a hatóságok és az önkéntesek több mint 4 tonnányi haltetemet gyűjtöttek össze. A jelenség mögött több tényező is állt, de a közvetlen kiváltó ok az oxigénhiány volt.
Kapcsolódó bejegyzések
Velencei-tó: nagyobb a baj a korábban gondoltnál?
Szombat hajnalban újabb oxigénhiány alakult ki a Velencei-tavon, aminek következtében a csütörtökinél jóval jelentősebb mértékű halpusztulás történt. A helyzet kezelésére széleskörű civil -és önkormányzati összefogás alakult ki.
A hvg.hu megszólaltatta az ügyben Dr. Lukács Balázst, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársát, aki egyben a Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport csoportvezetője is. A szakember szerint a Velencei-tó esete nagyon speciális, amit számos tényező alakít, így ebből az esetből általánosítani nem lehet.
Ezeken túl azonban mi emberek is sokat teszünk azért, hogy a helyzet rosszabbodjon. A vizek algásodása rendszeresnek mondható a hazai tavakban, ami annak a következménye, hogy túlhasználjuk azokat.
Kevés a növényzet a tavakban, mert irtják a horgászok, a fürdőzők miatt, holott ez termelne oxigént. Ráadásul túl is telepítik halakkal a tavakat, és sokszor olyan fajokkal, amik szintén nem megfelelőek: a horgászok által kedvelt amúr kieszi, a ponty pedig az iszap túrásával teszi zavarossá, növények számára élhetetlenné a vizet. A nem megfelelő halösszetétel és a tavak túlhasználata a fő gond. Így szinte kötelező érvényű a halpusztulás.
– mondja Lukács Balázs
Mint mondja, az elmúlt 10-15 évben nagyon hirtelen és nagyon intenzíven kezdtük el használni a hazai tavakat, amiben közrejátszik az, hogy számos vidéki településen a lehetőségek hiánya miatt csak horgásztavak fejlesztésére tudtak pályázni az önkormányzatok.
A probléma abból is adódik, hogy a haltelepítések vagy a horgászati hasznosítás előtt nem kötelező hatásbecslést végezni, pedig az megmutatná, hogy a beruházás milyen hatással lesz az adott ökoszisztémára, vagy épp megoldható-e az vízpótlás.
Így szinte borítékolható, hogy időről-időre összeomlik a rendszer, kulminálódnak a hatások. Várhatóan egyre több ilyen eset fordul majd elő a klímaváltozás miatt.
–teszi hozzá a szakértő