A modern fegyveres konfliktusok nem csupán geopolitikai és humanitárius következményekkel járnak, hanem jelentős és gyakran tartós környezeti károkat is okoznak.
Az iráni háború különösen érzékeny régióban bontakozott ki, mivel a térség egyszerre globális energiacsomópont, sűrű ipari infrastruktúrával rendelkező terület, valamint ökológiai szempontból sérülékeny tengeri és szárazföldi rendszerek otthona – olvasható a Klímapolitikai Intézet elemzésében.
Kapcsolódó bejegyzések
Mi lesz veled, Közel-Kelet?
2025. június 13-án Izrael célzott csapást mért Irán több katonai és nukleáris létesítményére.
A konfliktus során végrehajtott katonai műveletek jelentős levegő-, víz- és talajszennyezést okoznak már most is, és hosszú távú hatással lehetnek a régió ökoszisztémáira, a globális energiarendszerre, valamint a klímapolitikai folyamatokra. Íme a számok:
- Eddig mintegy 75000 tonna szén-dioxid-egyenértékű üvegházhatású gáz került a légkörbe.
- Az esővel együtt savas eső előanyagai – kén-dioxid és nitrogén-dioxid – is a levegőbe kerültek Teherán bombázása során.
- Öt éve aszály sújtja Iránt, így a vízkészleteinek 90%-a deficites, a maradék 10% már szennyezett.
- Az első műholdas mérések szerint közel 25%-kal nőtt egy hét alatt a közel-keleti régióban a metánkibocsátás, amely jóval erősebben melegítő gáz, mint a szén-dioxid.
Kapcsolódó bejegyzések
Milyen hatással vannak környezetünkre a háborúk?
Mekkora szennyezést jelent a környezetre a fegyveripar és a háború? Cikkünkben erre keressük a választ.
A konfliktus egyik legjelentősebb környezeti következménye a légszennyezés. A katonai csapások során gyakran válnak célponttá olajtárolók, finomítók és petrolkémiai üzemek, amelyek megsemmisülése nagymértékű égési folyamatokat és toxikus emissziókat eredményez.
A legutóbbi légicsapások során Teherán környékén több olajlétesítmény is kigyulladt, aminek következtében jelentős mennyiségű fekete füst és szennyező aeroszol került a légkörbe. A beszámolók szerint az égő olajtárolók több napon keresztül folyamatosan füstöltek, és a levegőbe kerülő kormot, kénvegyületeket és nehézfémeket a légköri áramlások nagy területen szétterítették.
Kapcsolódó bejegyzések
Mire lenne megoldás Teherán költözése?
A csapadékhiány olyan drámai helyzetet eredményezett, hogy ismét felmerült a főváros költöztetése.
A levegőbe kerülő szennyező anyagok összetétele különösen veszélyes. Az égő kőolaj és finomított üzemanyagok nagy mennyiségű policiklusos aromás szénhidrogént, kén-dioxidot, nitrogén-oxidokat és finom részecskéket (PM2.5 és PM10) bocsátanak ki. Ezek a részecskék nemcsak az emberi egészségre jelentenek veszélyt, hanem klímaváltozási szempontból is jelentősek. A koromnak (black carbon) például erős rövid élettartamú klímamelegítő hatása van, mivel a légkörben elnyeli a napsugárzást, és gyorsítja a regionális felmelegedést.
A jelentések szerint a légszennyezés egyes esetekben olyan mértékű volt, hogy a csapadékkal együtt olajszennyezett, sötét színű eső hullott a város egyes részein, ami a légkörben felhalmozódott korom és aeroszolok kicsapódására utal. A publikáció tovább olvasható a Klímapolitikai Intézet weboldalán.
Fotó: Canva