A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói mérföldkőnek számító tanulmányt tettek közzé a Measurement: Food című szakfolyóiratban, amelyben első alkalommal vizsgálták a per- és polifluoralkil anyagok (PFAS) jelenlétét a budapesti ivóvízhálózatban.
Az úttörő kutatás alapvető fontosságú adatokat szolgáltat a hazai ivóvízbiztonsággal kapcsolatban, de nem csak hazai viszonylatban hiánypótló, hanem hozzájárul az európai ivóvizek PFAS-érintettségének megértéséhez is – derül ki a MATE közleményéből.
A MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, valamint az Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet kutatói, Marczikáné Dr. Sörös Csilla, Bakó Máté, Dr. Jeffrey Griffitts és Dr. Szabó István elsőként végeztek átfogó méréseket a Fővárosi Vízművek hálózatából származó mintákon, modern folyadékkromatográfiás és tömegspektrometriás (LC-MS/MS) eljárásokat alkalmazva.
Kapcsolódó bejegyzések
Hogyan lát el minket ivóvízzel a Duna?
A parti szűrés során a Duna vize a folyóparti rétegeken átszivárogva megtisztul, mielőtt elérné az ivóvízellátásra használt kutakat.
A PFA vegyületek, amelyeket a köznyelv gyakran csak „örök vegyületekként” emleget, rendkívüli kémiai stabilitásuknak köszönhetően szinte egyáltalán nem bomlanak le a természetben, így felhalmozódnak a környezetben és az élő szervezetekben.
A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy a vizsgált mintákban kimutathatók voltak bizonyos PFAS vegyületek (például PFOA és PFOS), azonban a mért PFA vegyületek együttes koncentrációja minden esetben elmaradt a hatályos egészségügyi határértékektől. A vizsgálat legfontosabb eredménye egy egyetemi megbízható mérési módszer létrehozása, illetve egy ezzel párhuzamos adatbázis kiépítése, amely lehetővé teszi a felszíni, a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok hosszú távú monitorozását.
Kapcsolódó bejegyzések
Figyelj oda, milyen vizet iszol!
Az édesvíz az egyik legfontosabb kincsünk, az ivóvíz pedig annak is a csúcsterméke. Vigyázzunk rá!
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy mérésük szerint a főként parti szűrésű forrásokból ellátott budapesti ivóvíz biztonságos, a környezeti terhelés folyamatos nyomon követése elengedhetetlen a lakosság egészségének megőrzése és a lehetséges szennyezőforrások időben történő azonosítása érdekében.
(MATE)
Fotó: Canva