Az izlandi kormány közölte, hogy állatjóléti aggályok miatt augusztus végéig felfüggeszti az idei bálnavadászatot, ami valószínűleg véget is vet ennek a vitatott gyakorlatnak. Az állatvédő csoportok és a környezetvédők üdvözölték a döntést, a Humane Society International pedig „jelentős mérföldkőnek nevezte” az intézkedést a bálnavédelem területén.
Az éves kvóták 209 uszonyos bálna – a kék bálna után a második legnagyobb tengeri emlős – és 217 minke bálna, az egyik legkisebb faj leölését engedélyezik. A fogások azonban az elmúlt években drasztikusan csökkentek a bálnahús piacának csökkenése miatt. Izland, Norvégia és Japán az az ország, amely a környezetvédők és az állatvédők heves bírálatai ellenére is folytatja a bálnavadászatot.
Nincs humánus módja a bálna tengeri leölésének, ezért arra kérjük a minisztert, hogy ezt a tilalmat véglegesen vezesse be
– mondta Ruud Tombrock, a Humane Society International európai ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a bálnák az óceán építőkövei, segítenek a biológiai sokféleség növelésében, valamint a szén-dioxid-körforgás folyamatának befolyásolásával az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is.
A bálnavadászattal szembeni ellenállás egyre erősödik Izlandon, és a többség már a gyakorlat megszüntetése mellett van. Egy június elején közzétett felmérés szerint az izlandiak 51%-a ellenzi a vadászatot, 29%-uk pedig támogatja azt a 60 év felettiek körében.
Kapcsolódó bejegyzések
A bálnák is segítenek a szén-dioxid elnyelésében
Kutatók azt vizsgálták, hogyan befolyásolják a bálnák a levegőben és a vízben lévő szén mennyiségét, és hogyan járulnak hozzá a szén-dioxid-megkötéshez.
Izland évszázadok óta nagymértékben függ a halászattól és a bálnavadászattól. Az elmúlt két évtizedben azonban felvirágzott az idegenforgalom, beleértve a bálnaleső túrákat is, így a gazdaság két kulcsfontosságú ágazatának érdekei immár eltérnek egymástól. Emellett Japán 2019-ben újraindította a kereskedelmi célú bálnavadászatot, drasztikusan csökkentve ezzel az Izlandról származó importigényt.
(Forrás: The Guardian)