Több mint két évtizeddel a jegyzőkönyv aláírása után az ország lelkesedést mutat az atomerőművek újraindítása iránt. Az Onagawa atomerőmű 2024-ben több mint egy évtized után először kezdhet el áramot termelni.
1997. december 11-én, éjszakába nyúló tárgyalások után megszületett a Kiotói Jegyzőkönyv, amely 160, majd később 192 felet kötelezett arra, hogy 2008 és 2012 között 5,2%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. A csúcstalálkozó japán házigazdái nagy áttörésként üdvözölték a megállapodást, mivel ez volt az első alkalom, hogy a fejlett és a fejlődő országok jogilag kötelező érvényű CO2-csökkentési célokat írtak alá.
A Cop3 jó kezdet volt, mert megmutatta, hogy a világnak változtatnia kell
– mondta Kenro Taura, a kiotói székhelyű Kiko Network civil szervezet ügyvezető igazgatója.
A jegyzőkönyv fontos lépés volt a párizsi klímamegállapodás felé is. A megállapodás, amelyet egyesek kudarcként könyveltek el, mert az Egyesült Államok nem volt hajlandó ratifikálni, néhány figyelemre méltó sikert is elért. Meghatározta a szén-dioxid-kereskedelem globális rendszerét, és létrehozta a szén-dioxid-számvitel számos olyan technikai pontját, amelyeket módosított formában ma is használnak.
A Kiotói Jegyzőkönyvet fontos mérföldkőnek tekintik az éghajlatvédelmi intézkedések terén, mivel ez volt az első lehetőség az országok számára, hogy közösen csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. A Kiotói Jegyzőkönyvre válaszul Japán nemcsak Japánban, hanem a fejlődő országokban is, ahol a kibocsátás jelentősen megnőtt, a kibocsátás csökkentését fogja ösztönözni, és ezzel hozzájárul a globális kibocsátáscsökkentéshez.
A 2005-ben hatályba lépett jegyzőkönyv évfordulója szinte észrevétlenül történt meg a héten a házigazda városában. A csúcstalálkozó óta eltelt negyed évszázadban Kiotó városa az éghajlatváltozás kezelésére irányuló erőfeszítések élvonalába került, még akkor is, ha a japán kormány hiányosságokat tapasztalt.
2019-ben Kiotó lett az első japán város, amely bejelentette, hogy 2050-re nettó nulla kibocsátási célt tűz ki maga elé, 2021 márciusában pedig elsőként csatlakozott a Powering Past Coal Alliance nevű nemzetközi kampányhoz, amely a széntüzelésű energiatermeléstől való elszakadást célozza.
Kapcsolódó bejegyzések
A klímaváltozás hatására a kiotói cseresznyefák egyre korábban virágoznak
Idén a kiotói cseresznyefák már március 26-án kivirágoztak, ami kifejezetten korai dátumnak számít. A szakértők szerint a tendencia már évek óta tart és egyértelműen összefügg a klímaváltozással.
Kenro Taura szerint az a döntés, amely a nukleáris energiatermelés növelését helyezi az éghajlat-változási középpontjába, újabb visszalépést jelent az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások előmozdítása terén. A civil szervezet ügyvezető igazgatója szerint Japán nem tudott a kiotói örökségre építeni.
(forrás: theguardian.com)