Az elmúlt 50 év megfigyelései alapján a nyári meleg egyértelműen kitolódott augusztus közepéről szeptember elejére, de az őszi hónapok egy része is statisztikailag szignifikáns módon melegszik – írja Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus közös, részletes elemzésében a Másfélfok cikkében.
Az eredmények alapján augusztus utolsó dekádjában egy jelentősebb, közel 4 °C-os melegedés történt az elmúlt 50 év alatt, vagyis a nyár egyértelműen augusztus közepéről szeptember elejére tolódott ki. Bár szeptember 20. és október 15. között alig tapasztalhattunk melegedést, október 20-tól azonban egy hónapon át újra az éves átlagos melegedésnél jelentősebb, 2-4 °C-os változást mutatnak a számok.
A szeptemberi várható növekedés a nyárvégi, vízparti turizmus számára lehet kedvező. Az októberi több meleg nap miatt az őszi (öko) turizmus fejlesztését érdemes megfontolni, valamint a meleg időszakok a fűtési szezon kezdetének későbbre tolódását is segítik. Végül a novemberi erőteljesebb változást egyértelműen a fűtési igény szempontjából tekinthetjük pozitív hatásnak, és az energiaszektorra nehezedő terhelés csökkenésével fordíthatjuk hasznunkra.
Klímaváltozás nélkül 400 évet kellene várni a következő ilyen aszályra
Ugyanakkor az őszi melegedés nem feltétlenül tesz jót a mérsékeltövi erdőállomány levélhullásának. Azt gondolhatnánk, hogy a melegebb őszi periódusok is hozzájárulnak a vegetációs időszak meghosszabbodásához, mint ahogyan a fotoszintézis tavasszal is hamarabb kezdődik. A legújabb kutatások viszont azt mutatják, hogy a több légköri szén-dioxid és a magasabb hőmérséklet felgyorsítja a fotoszintézis folyamatát, és a talajban lévő egyéb szükséges tápanyagok behatárolják a légkörből megköthető szén-dioxid mennyiséget: amint a lombhullató erdők elérik ezt a határértéket, megindul a levelek sárgulása, majd ezek a száraz levelek lehullanak.
75%-os valószínűséggel állítható, hogy ezekért a tendenciákért az általunk okozott klímaváltozás a felelős. Ha pedig az üvegházhatású-gázkibocsátások növekedése a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor novemberben a század végére a jelenlegi duplájára nőhet a meleg periódusoknak mind a hossza, mind a gyakorisága.
Annak ellenére, hogy a jelenleg vizsgált indikátorban bekövetkező változások részben pozitív hatásúak, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a pesszimista forgatókönyv szerinti változások más esetben, például a nyári hőhullámok tekintetében közvetlen, jelentős és negatív hatással vannak már most is az emberi egészségre és halálozásra, valamint a hűtési igény miatt felhajtják az energiafogyasztást.