A hasznos pĂłkok mezĹ‘gazdasági terĂĽleteken tapasztalhatĂł jelentĹ‘s visszaszorulására hĂvják fel a figyelmet az ELKH Agrártudományi KutatĂłközpont (ATK) Ă©s Ă–kolĂłgiai KutatĂłközpont (Ă–K) kutatĂłi legĂşjabb vizsgálatuk alapján.
A kutatĂłk egy 23 Ă©vvel ezelĹ‘tti kĂ©tĂ©ves vizsgálat megismĂ©tlĂ©sĂ©vel tanulmányozták a mezĹ‘gazdaságban hasznos szerepet betöltĹ‘ pĂłkok állományainak hosszĂş távĂş változását. A vizsgálat eredmĂ©nyeit bemutatĂł publikáciĂł a Scientific Reports cĂmű tudományos folyĂłiratban jelent meg – közölte az ELKH.
A vizsgálatok eredményeinek összevetése azt mutatta, hogy a pókállomány jelentősen, mintegy 50 százalékkal csökkent a hazai mezőgazdasági területeken a közel negyed évszázados időtávban. Bár az összfajszám csak minimálisan változott, számos korábban gyakori mezőgazdasági faj létszáma drasztikusan lecsökkent.
Hat éve sokkolták a közvéleményt azok a német kutatások, amelyek kimutatták, nem véletlen, hogy ritkábban kell autóablakot mosni egy hosszú úton, ugyanis a repülő rovarok egyedszáma 27 év alatt 75 százalékkal csökkent a németországi védett területeken
– idĂ©ztĂ©k fel.
A beszámolĂł szerint a „rovarapokalipszisnek” is nevezett jelensĂ©g valĂłdiságát több további vizsgálat is megerĹ‘sĂtette.
A rovarok Ă©s más ĂzeltlábĂşak Ă©ppen Ăłriási biomasszájuk Ă©s fajgazdagságuk miatt kulcsszerepet játszanak a földi bioszfĂ©ra működĂ©sĂ©ben, Ă©s kĂĽlönfĂ©le ökoszisztĂ©ma-szolgáltatások rĂ©vĂ©n az emberisĂ©g lĂ©tĂ©nek biztosĂtásában is, elĂ©g csak a beporzásra vagy a lebontásban, talajkĂ©pzĹ‘dĂ©sben játszott szerepĂĽkre gondolni – emeltĂ©k ki.
A pĂłkok kĂĽlönfĂ©le mezĹ‘gazdasági kultĂşrákban számos rovarkártevĹ‘ fontos termĂ©szetes ellensĂ©gei. Ugyanakkor, mint rámutattak, az ĂzeltlábĂşak e csoportjának populáciĂłváltozásai más rovarokhoz kĂ©pest világviszonylatban is alulkutatottak, Ă©s ebben az esetben sem egyĂ©rtelmű, hogy a változások a globális klĂmaváltozásra vagy a helyi tĂ©nyezĹ‘k megváltozására vezethetĹ‘k-e vissza. E kĂ©rdĂ©sre kereste a választ az ATK NövĂ©nyvĂ©delmi IntĂ©zetĂ©nek (NĂ–VI) Samu Ferenc vezette kutatĂłcsoportja az Ă–K LendĂĽlet Táj Ă©s TermĂ©szetvĂ©delmi Ă–kolĂłgiai KutatĂłcsoportjának bevonásával.
A beszámoló szerint a kutatók a 23 évvel ezelőtti vizsgálatot egy peszticidekkel nem kezelt lucernaföldön és füves szegélyében ismételték meg, a helyi változások hatásainak kiküszöbölésére törekedve. A gyűjtési időszak, a módszerek és a mintavétel tekintetében az akkor alkalmazott protokollt reprodukálták.
A vizsgálatok eredmĂ©nyeinek összevetĂ©se a pĂłkállomány drasztikus fogyatkozását mutatta: a lucernában 45 százalĂ©kkal, mĂg a földet övezĹ‘ termĂ©szetközeli fĂĽves szegĂ©lyben 59 százalĂ©kkal kevesebb pĂłkegyedet találtak. Ugyanakkor a fajgazdagságot illetĹ‘en csak minimális csökkenĂ©st, inkább egyes fajok kicserĂ©lĹ‘dĂ©sĂ©t Ă©s sok gyakori faj állományának megtizedelĹ‘dĂ©sĂ©t tapasztalták.
E folyamat eredmĂ©nyekĂ©nt a termĂ©szetközeli Ă©s az agrárĂ©lĹ‘helyek korábban markánsan elkĂĽlönĂĽlt pĂłkközössĂ©gei mára hasonlĂłbbá váltak, ami a változatosság csökkenĂ©sĂ©t jelzi, kĂĽlönösen a hálóépĂtĹ‘ mezĹ‘gazdasági pĂłkfajok esetĂ©ben – Ărták.
A vizsgálat nemcsak a hasznos pĂłkok visszaszorulásának veszĂ©lyĂ©re hĂvja fel a figyelmet, hanem egyĂşttal arra is rámutat, hogy a jelensĂ©g nem vezethetĹ‘ vissza esetleges lokális változásokra, hanem nagyobb lĂ©ptĂ©kű folyamatok lekĂ©pezĹ‘dĂ©se okozza.
A klĂmaváltozás, az intenzĂv tájhasználat Ă©s a termĂ©szet visszaszorulásának problĂ©maköre jĂłl ismert, a mostani kutatás azonban Ăşjabb Ă©rvekkel támasztja alá, hogy e kedvezĹ‘tlen folyamatok megállĂtásához sĂĽrgĹ‘s cselekvĂ©sre van szĂĽksĂ©g
– figyelmeztettek a vizsgálat eredmĂ©nyei alapján a kutatĂłk.
(ELKH)