Egyéni ízlés kérdése, hogy miképp viszonyulunk a falakat befutó növényekhez. Valamilyen formában minden évszakban az épületek dísze lehet, de igen megosztó műfaj: vannak akik imádják, és vannak akik gyűlölik, ráadásul rengeteg tévhit veszi körül. Az őszi kerti munkák, ültetések közepette a futónövényeken is elgondolkodhatunk.
Falra vele!
Csupán az esztétikumot számításba véve nem biztos, hogy a befuttatott falak mellett döntenénk. Érdemes azonban megvizsgálni a további pozitívumokat, melyek után elkezdjük megbánni, hogy még nem futtattuk be a házfalat. Én legalábbis biztosan bánom!
Egy zsúfolt városban minden élő, zöld folt rendkívül fontos, ezért szeretjük a parkokat, ezért ragaszkodunk annyira a sokat szenvedő városi fákhoz, melyeknek nyáron hűsítenek, párásítják a levegőt, elfogják a zajt és felfogják a port. És pontosan ezeket a hatásokat kapjuk a falakat a befutott növényektől is.
Képzeljük el, ha minden tűzfal be lenne futtatva mennyivel jobb lenne a pesti levegő!
A dús lombozatú futónövények jelentősen képesek javítani a levegőminőséget, ráadásul az otthonunkba jutó por mennyiségét is szemmel látható mértékben csökkenthetik.
A növények hőszigetelő képessége télen és nyáron is ámulatba ejtő. A legnagyobb nyári melegek idején egy növényekkel takart fal felszíne akár 30 °C-kal is hűvősebb lehet, mint egy megegyező tájolású csupasz, míg télen — ha örökzöldet választunk a befuttatásra — 2°C is melegebb lehet az előbbi. Utóbbi a fal és a lombozat közötti levegő szigetelőhatásának köszönhető.
Mindenki tapasztalhatta már, hogy a településeken a rengeteg beton és az épületek visszasugározzák a meleget, így a városokban mindig melegebb van, mint vidéken. A befuttatott falak viszont kevesebb hőt bocsátanak ki, ezzel is elviselhetőbbé téve a klímát.
Fusson vagy ne fusson?
A befuttatás ellenzői általában két táborra oszthatók, ha nem számoljuk azokat, akiknek szimplán nem tetszik. Azokra, akik a megtelepedő állatoktól félnek, és azokra, akik az épületet féltik.
Utóbbiak érvei között legtöbbször az merül fel a rágcsálók elszaporodása, és a rovarok nagyszámú megjelenése. Előbbi teljesen független a növénytől, és a rágcsálók a falon is legalább olyan ügyességgel tudnak mozogni mint a növényeken, így ez az érv nem áll meg. A rovarok viszont valóban okozhatnak kellemetlen meglepetéseket, de valójában csak azt tapasztalhatjuk, ahogy a természet újra megjelenik körülöttünk — ha figyelembe vesszük az előnyöket, ezzel együtt lehet élni. Ha megfelelő fajt választunk (például a vadszőlő termését imádják), akkor a madarakkal is jót teszünk, egyúttal bevonzzuk őket, és a rovarkérdést is csőrbe veszik nekünk.
A másik tábor, akik a falat féltik és az épületek éppsége miatt aggódnak. Gyakori tévhit, hogy a növény alatt a falak átnedvesednek, hiszen pont az ellenkezője történik: a növények szárazon tartják a falakat. Abban viszont már lehet némi igazság, hogy, például a borostyán a résekbe férkőzve meggyengítheti a vakolatot, gyengítheti az épületet. Ez a probléma viszont csak akkor fordulhat elő, ha a házfal már amúgy is repedésekkel tarkított, rosszabb állapotú volt.
Mit válasszunk?
Általánosságban elmondható, hogy ha házunk tájolásának, és a növények tulajdonságainak megfelelően döntünk arról, hogy melyik fajjal futtassuk be a házfalat, akkor évtizedekig díszítheti otthonunk falát a vegetáció. Különösen azért, mert akár 50-60 évig sem kell felújítani a növényekkel befuttatott homlokzatokat.
Nem kell tartanunk tehát a növényektől, mert a legtöbbjük könnyen kezelhető és nem kártékony, de az utánajárást nem szabad megspórolni, mert például a trombitafolyondár, bár gyönyörű tud lenni, komoly károkat okozhat az épületben, kiirtása pedig nagyon nehéz feladat.
Magyarországon a két legnépszerűbb és legelterjedtebb faj, az örökzöld, akár 100 évig is elő borostyán, és a Kelet-Ázsiából származó vadszőlő, mely ősszel elhullajtja a leveleit. Általánosságban elmondható, hogy a két faj legtöbb változatát egész évben lehet ültetni, mégis érdemesebb lehet az őszi ültetési szezont választani.
Míg a borostyánt inkább az északi, félárnyékos vagy árnyékos, hűvösebb oldalra érdemes ültetni, a vadszőlő a napos oldalon érzi magát a legjobban. A tájolás kulcsfontosságú ahhoz, hogy mindkét faj maximálisan ki tudja fejteni pozitív hatásait.
Képek forrása: homeinfo.hu, ezermester.hu, kertesz.blog.hu
