
Az Energiastratégia Intézet elemzésében a vállalatok új zöld irányzatát, a greenhushing jelenséget járta körül.
A zöldítés mainstream ideává válásával a környezetvédelmi és a klímasemlegességi törekvések a magánvállalatoknál is megjelentek. A trendeket követve számos cég zöld létük kiemelésével igyekezett megszerezni a fogyasztók szimpátiáját. Ez a greenwashing jelenség kialakulásához vezetett, amikor is egy vállalat fenntarthatóbbnak állítja be magát, mint amilyen valójában.
Az utóbbi időszakban ugyanakkor egyre jelentősebb a greenwashing ellentrendje, az úgynevezett greenhushing, amely arra utal, amikor egy vállalat bizonyos okokból nem kommunikálja zöld sikereit.
A South Pole tanácsadó cég felmérése azt mutatja, a vállalatok közel fele (44 százaléka) szerint 2024-ben nehezebbé vált a klímacélok külső kommunikációja. Ennek hatására 58 százalék a tudatos greenhushing mellett döntött. A megkérdezett 1400 vállalat 18 százaléka egyáltalán nem tervezi tudományon alapuló zöld célkitűzéseik (SBT) nyilvánosságra hozatalát. 51 százalék a fogyasztók, az ügyfelek és a befektetők kritikájától való félelmet jelölte meg a greenhushing elsődleges okaként. Ez a szám az olaj- és gázszektorban még nagyobb, megközelíti a 60 százalékot.
A Connected Impact 2024-es elemzése szerint a 100 legnagyobb brit tőzsdén jegyzett vállalat közül 63 nem kommunikálta eléggé környezetvédelmi erőfeszítéseit. Az amerikai cégek esetében a greenhushing még jelentősebbnek bizonyult: legalább 67 nagyvállalat tudatosan visszafogta ESG-kommunikációját.
Az elemzés tovább olvasható az Energiastratégia Intézet publikációjában.
Fotó: Canva