A világnak még van esélye arra, hogy elhárítsa az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásait, de csak akkor, ha a kormányok a következő hónapokban erőteljesebb kötelezettségvállalásokat tesznek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére – mondta az Egyesült Államok éghajlatváltozással foglalkozó megbízottja, John Kerry a londoni Kew Gardensben a G20-ak környezetvédelmi minisztereinek e hét végén Olaszországban tartandó találkozója előtt.
John Kerry, akit Joe Biden nevezett ki a válság kezelésére irányuló amerikai nemzetközi erőfeszítések élére, sürgette az összes nagy gazdaságot, hogy a novemberben Glasgow-ban megrendezésre kerülő Cop26 ENSZ éghajlat-változási tárgyalások előtt terjesszen elő új terveket a kibocsátás csökkentésére.
Az éghajlati válság korunk próbatétele, és bár egyesek számára talán lassítva bontakozik ki, ez a próbatétel ugyanolyan éles és egzisztenciális, mint bármelyik korábbi. Az idő fogytán van.
mondta Kerry.
Cop26-ot „sorsdöntő pillanatnak”, 2021-et pedig „döntő évnek” nevezte, mivel a világnak meg kell küzdenie az éghajlati válsággal, és a 2020-as években gyorsan csökkentenie kell a kibocsátást, hogy esélye legyen a biztonságos jövőre. Kerry, aki az Európa egyes részein pusztító árvizek, Észak-Amerikában pedig hőhullámok és erdőtüzek idején beszélt, párhuzamot vont a második világháború utáni Európa romjai és az éghajlati válság pusztítása között.
A ma létező világrend nem egy szeszélyből alakult ki. Olyan vezetők és nemzetek építették fel, akik eltökéltek abban, hogy soha – soha többé – ne kerüljünk ilyen közel a szakadék széléhez.
Hangsúlyozta, hogy a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban kitűzött cél, a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartása még mindig lehetséges.
Még van idő arra, hogy a biztonságosabb 1,5 Celsius-fokos jövő ismét elérhető közelségbe kerüljön. De csak akkor, ha 2030-ig minden jelentős gazdaság elkötelezi magát a kibocsátás jelentős abszolút csökkentése mellett. Ez az egyetlen módja annak, hogy a világ valódi úton haladjon a század közepére a globális nettó nullához.
Kerry világossá tette, hogy a Cop26 csúcstalálkozón az alsó határértéket kell megcélozni, és figyelmeztetett arra, hogy a kormányok jelenlegi kibocsátáscsökkentési ígéretei 2,5 vagy 3 Celsius-fokos emelkedéshez vezetnének.
Már most drámai következményeket látunk az 1,2 Celsius-fokos felmelegedésnél. Ha ennek megduplázását fontolgatjuk, azzal katasztrófát idézünk elő. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a világ ennyire megosztottan reagáljon az éghajlatváltozásra, amikor a meggyőző cselekvés bizonyítéka ennyire erős.
Szavai részben Kínának, a világ legnagyobb kibocsátójának és második legnagyobb gazdaságának szólnak, amely még nem nyújtott be az ENSZ-nek nemzeti tervet a 2030 előtti kibocsátáscsökkentésre. Kína hosszú távú célul tűzte ki, hogy 2060-ra nettó nulla kibocsátást érjen el, és nemzeti célkitűzései a GDP-egységre vetített szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányulnak. Kerry azonban világossá tette, hogy a kibocsátás abszolút csökkentése, nem pedig a gazdasági növekedéshez viszonyított csökkentés elengedhetetlen. Az ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozói konszenzussal zajlanak, így a visszahúzódó országok meghiúsíthatják a megállapodást. Ahhoz, hogy a Cop26 sikeres legyen, az olyan országoknak, mint Oroszország, Brazília és Szaúd-Arábia is fontos, hogy együttműködjön.
Kerry emellett felszólította a kormányokat, hogy fektessenek be a tiszta energiába, és 2030-ra évi 4 milliárd dollár értékű tiszta energiaboomot helyezett kilátásba, valamint elmondta, hogy olyan új technológiákra is szükség lesz, mint a hidrogén, a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás.
(Guardian)
(fotó: flickr – U.S. Embassy Kyiv Ukraine)