Katar 2010-ben, meglehetĹ‘sen furcsa körĂĽlmĂ©nyek között, nyerte el a 2022-es FIFA labdarĂşgĂł-világbajnokság rendezĂ©si jogát. Akkor a szervezĹ‘k azt az ĂgĂ©retet tettĂ©k, hogy a torna szĂ©n-dioxid-semleges lesz. Ez már akkor is tĂşlzott vállalásnak tűnt, hiszen a világbajnoksághoz szĂĽksĂ©ges infrastruktĂşra csak nyomokban állt kĂ©szen, az Ă©pĂtkezĂ©sek pedig köztudottan rengeteg kibocsátással járnak. MegnĂ©ztĂĽk, mi vált valĂłra a szervezĹ‘k ĂgĂ©reteibĹ‘l.
Öngólt lőttek a szervezők
A Carbon Market Watch, szĂ©n-dioxid-kibocsátási kĂ©rdĂ©sekkel foglalkozĂł csoport kutatása szerint a katari világbajnokság fĹ‘kĂ©nt kreatĂv könyvelĂ©ssel, semmint tĂ©nyleges kibocsátás-csökkentĂ©ssel Ă©rheti el a karbonsemlegessĂ©get. A szervezĹ‘k által bemutatott számĂtások, melyeket a svájci szĂ©khelyű South Pole tanácsadĂł cĂ©g kĂ©szĂtett, nagyvonalĂşan kihagynak nĂ©hány jelentĹ‘s kibocsátási forrást, fĹ‘kĂ©pp a stadionok Ă©pĂtĂ©sĂ©hez kapcsolĂłdĂłan.
A kĂĽlönbsĂ©g olyan jelentĹ‘s, hogy a szervezĹ‘k becslĂ©sĂ©hez kĂ©pest akár 8-szoros is lehet a valĂłdi kibocsátás. A párizsi szĂ©khelyű kibocsátáskalkuláciĂłval, -csökkentĂ©ssel Ă©s -ellentĂ©telezĂ©ssel foglalkozĂł startup, a Greenly vezĂ©rigazgatĂłja szerint a 2022-es torna „minden idĹ‘k legnagyobb kibocsátásĂş világbajnoksága” lesz. A tornát szervezĹ‘ Supreme Committee for Delivery & Legacy szerint 3,6 milliĂł tonna szĂ©n-dioxid-egyenĂ©rtĂ©k lesz a rendezvĂ©ny teljes emissziĂłja, papĂron. Ă–sszehasonlĂtáskĂ©pp a legutĂłbbi, 2018-as oroszországi tornán ez a mutatĂł 2,1 milliĂł tonna volt.
Mit jelent a szén-dioxid-semlegesség?
Az Európai Parlament meghatározása szerint a karbonsemlegesség azt jelenti, hogy megvalósul az egyensúly a kibocsátott szén-dioxid, illetve a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között.
Korábban sok szĂł esett a stadionokban használt lĂ©gkondicionálĂłkrĂłl is. Ezekkel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a tornát eredetileg nyáron terveztĂ©k megrendezni, a várhatĂł extrĂ©m hĹ‘sĂ©g miatt azonban a FIFA kĂ©sĹ‘bb mĂłdosĂtotta a kiĂrást, Ăgy rendhagyĂł mĂłdon novemberben Ă©s decemberben tartják a mĂ©rkĹ‘zĂ©seket, amikor már valamivel elviselhetĹ‘bb a klĂma mĂ©g Katarban is. Az addigra már beszerelt lĂ©gkondik persze maradtak, Ă©s használni is fogják Ĺ‘ket, de ahogy azt a Carbon Market Watch kutatĂłja, Gilles Dufrasne mondta, ezek hatása „viszonylag minimális a stadionok Ă©pĂtĂ©sĂ©bĹ‘l vagy a lĂ©gi közlekedĂ©sbĹ‘l származĂł teljes kibocsátáshoz kĂ©pest”.
A katari NB1-nek nem kell ennyi stadion
A terĂĽletĂ©t tekintve Katar kevesebb mint harmadát teszi ki a DunántĂşlnak. Ehhez kĂ©pest a 64 meccses vĂ©bĂ©re 7 Ăşj stadiont Ă©pĂtettek. Ezek a torna után jĂł esĂ©llyel kihasználatlanok lesznek. Az elmĂşlt idĹ‘szak világbajnokságaira Oroszországban, BrazĂliában vagy Ă©pp DĂ©l-Afrikában Ă©pĂĽlt stadionok jelentĹ‘s rĂ©szĂ©re is ez a sors várt, pedig elĹ‘bbiek jĂłval komolyabb futballkultĂşrával, illetve hazai bajnoksággal bĂĽszkĂ©lkedhetnek, mint az Ă–böl-menti emĂrsĂ©g. Ahogy Gilles Dufrasne mondja, „rendkĂvĂĽl valĂłszĂnűtlen, hogy Katar valaha is megĂ©pĂtette volna ezeket a stadionokat a világbajnokság nĂ©lkĂĽl”.
Ennek ellenĂ©re a szervezĹ‘k az emissziĂł meghatározásakor Ăşgy számoltak, hogy ezeket Ă©vtizedekig használják majd, Ăgy a valĂłdi kibocsátás csak csekĂ©ly rĂ©szĂ©t vettĂ©k alapul. A Carbon Market Watch becslĂ©se szerint, ha a stadionokhoz köthetĹ‘ kibocsátást nem kreatĂvan, hanem a valĂłságnak megfelelĹ‘en könyveltĂ©k volna el, akkor nagyjábĂłl 1,4 milliĂł tonna szĂ©n-dioxiddal magasabb lenne a vĂ©geredmĂ©ny.
A nemzetközi gyakorlatban egyre elterjedtebb, hogy az egy-egy világversenyre felhĂşzott lĂ©tesĂtmĂ©nyek tervezĂ©sekor figyelembe veszik a kĂ©sĹ‘bbi hasznosĂtási lehetĹ‘sĂ©geket. Adott esetben visszabonthatĂł mĂłdon Ă©pĂtik, vagy eleve több funkciĂłsra tervezik Ĺ‘ket. A katari szervezĹ‘k csak egyetlen stadion, a „Stadium 974” esetĂ©ben vettĂ©k figyelembe ezeket a szempontokat. A lĂ©tesĂtmĂ©ny neve az Ĺ‘t alkotĂł 974 hajĂłzási kontĂ©nerre vonatkozik, melyeket a vĂ©bĂ© után helyi infrastruktĂşra-fejlesztĂ©sre használnak majd fel. A tervek szerint ĂĽzleti központ Ă©s vĂzparti lĂ©tesĂtmĂ©nyek szĂĽletnek belĹ‘lĂĽk.
Kavarások a karbonkreditek körül is
A szĂ©n-dioxid-semleges vĂ©bĂ© egyik fontos eleme, hogy a szervezĹ‘k a kibocsátás ellensĂşlyozására karbonkrediteket vásároltak, nagyjábĂłl 350 ezer tonna szĂ©n-dioxid-egyenĂ©rtĂ©kben. EbbĹ‘l megĂşjulĂłenergia-projekteket finanszĂroztak, ám itt is akad egy kis bökkenĹ‘. A Szerbiában, valamint Törökországban megvalĂłsulĂł megĂşjulĂł energiás projektek alapvetĹ‘en piaci körĂĽlmĂ©nyek között is lĂ©trejöhettek volna, hiszen napjainkban komoly befektetĂ©si potenciál rejlik bennĂĽk. A katari pĂ©nzekbĹ‘l ezek helyett valĂłban a szĂ©n-dioxid-kibocsátás csökkentĂ©sĂ©t, illetve az ĂĽvegházhatásĂş gázok megkötĂ©sĂ©t szolgálĂł projekteket lehetett volna támogatni.
A szén-dioxid-semlegesség ingoványos terep
A Greenpeace közel-keleti szárnyának programigazgatĂłja, Julien Jreissati szerint a vĂ©bĂ© nettĂł nulla kibocsátására vonatkozĂł állĂtások a greenwashing vagy az egyre inkább a közbeszĂ©dben is megjelenĹ‘ fogalom, a sportwashing tárgykörĂ©be tartoznak. A már emlĂtett Greenly vezĂ©rigazgatĂłja, Alexis Normand szerint senki nem állĂthatja magárĂłl, hogy karbonsemleges, amĂg az egĂ©sz világ nem lesz az. Mint mondja, „nincs elĂ©g projekt ahhoz, hogy mindent ellensĂşlyozni lehessen. MáskĂĽlönben már rĂ©gen megoldottuk volna az Ă©ghajlatváltozást.”
A kibocsátás nem az egyetlen probléma az olajmonarchia által rendezett világverseny körül, de jól mutatja, hogy továbbra is a pénz beszél, ha egy sporteseményhez kapcsolódóan felmerül a környezetszennyezés kérdése.