Pénteki sajtóbeszélgetésen Steiner Atilla, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára beszélt az energia világpiaci árának egyre súlyosbodó emelkedéséről, és vázolta Magyarország eddigi legnagyobb klímavédelmi programját, melynek összege 200 milliárd forint, és 35 ezer családot érint.
Az energiaárak rohamos emelkedése
Az energiaárak egyre vadabbul elemelkednek. Steiner Attila elmondta, hogy az elmúlt egy évben a gáz ára 400%-os, a villanyé pedig 80–100%-os mértékben emelkedett. Az emelkedő árak nemcsak a pénztárcánknak jelentenek problémát, hanem megnehezítik a zöld energiára való átállást. A földgázkitermelők erre az átállásra fogják a folyamatos emelést, csak sajnos ez tovább eszkalálja a klímaproblémát. (Ha Kína és India a szénről áttérne a földgázra, ez már nagyban segítené a 1,5 °C-os klímacélokat. De ezek az árak ezt is veszélyeztetik.)
Az EU-ban Magyarországon a legkedvezőbbek az energiaárak
Az államtitkár kiemelte, hogy Magyarországon kormányzati gátakat tettek az energiaszektorba, így az elharapódzó piaci árak nem érintik a magyar kisfogyasztókat. Az unióban mind a gáz, mind a villany itthon a legolcsóbb. Összehasonlításképpen Svédországban 8-szor, Bécsben és Berlinben pedig 2-szer drágább a gáz ára. Steiner szerint a magyar példát egyre több más európai ország kezdi követni, és szabályozott energiaárakat vezetnek be.
A kormány evidens álláspontja, hogy a zöld átállás alatt ne kerüljön veszélybe az energiaellátásunk, illetve ne jelentsen ez plusz költségeket a lakosságnak. Ebben fontos szerepe van a földgáznak, és annak, hogy a meglévő gázerőművekre támaszkodunk a zöld folyamatok során.
Vita az Európai Unióval
Az államtitkárral készült korábbi interjúnkban már szó esett az EU és a V4-ek között meglévő feszültségről. Az Európai Bizottság olyan tervezetet készített, amelyben kiterjesztené az EST kvótarendszerét az ipari szereplőkön túl a lakosságra és a közúti közlekedésre is. (Az EST gyakorlatilag egy meghatározott szén-dioxid-kvóta, amelynek túllépése esetén a kvótát túllépő szereplőnek fizetnie kell. Az ebből befolyó összeget zöld projektek megvalósítására fordítják.)
„Ennek megvalósulása azt jelentené, hogy ha otthon egy állampolgár gáztüzeléssel fűt, akkor ennek a szén-dioxid-kibocsátásáért a gázdíjon felül plusz adót is fizetnie kellene, és ugyanez vonatkozna a közúti közlekedésben részt vevő hagyományos meghajtású járművekre is.”
A szakemberek kalkulációja szerint ez a plusz összeg családonként havi 4–12 ezer forintot jelentene. A magyar kormány nem az EST kiterjesztésében, hanem az ösztönzőkben látja a megoldást. Erre hívta életre tavaly februárban a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervet.
2030-ra Magyarország energiatermelése 90%-ban karbonsemleges lesz
A Klíma- és Természetvédelmi Akciótervet 2020 februárjában hirdették ki. 8 fő pontból áll, többek között az egyszer használatos műanyagokról szóló törvény is ennek a része. A terv azt is magában foglalja, hogy 2030-ra Magyarország energiatermelése 90%-ban mentes lesz a szén-dioxid-kibocsátástól. Ennek a 90%-nak a felét a paksi erőmű állítja elő, tehát elengedhetetlen a további működése. A másik felét – felismerve hazánk természeti adottságait – főként napenergiából állítanák elő. Összesen 6000 megawattnyi napelemes kapacitást szeretnének elérni.
„Az elmúlt 1,5 évben jelentős naperőmű-kapacitás épült ki Magyarországon, melynek termelése már meg is előzi Paksét” – emelte ki Steiner.
A közlekedés területén szintén ehhez az akciótervhez kapcsolódik a Zöld Busz Program, melynek keretén belül az elkövetkezendő években a teljes magyar buszpark 40%-át elektromosokra cserélik. Nem titok az sem, hogy ez egyben egy iparfejlesztési program is, melynek eredményeként tekintélyes elektromosbusz-gyártó ipar alakul ki Magyarországon.
Magyarország legnagyobb klímavédelmi programja
A főként európai uniós közös alapból megvalósuló energetikai komponensnek két ága van. Az első beruházási ág az átviteli villamos- és trafóhálózat megerősítésére irányul. A cél a nagy-, közép- és kisfeszültségi hálózat rugalmasságának a megerősítése, hogy a naperőművek által termelt megnövekedett villamosenergia-mennyiséget a rendszer be tudja fogadni. Szerte Európában ezen dolgoznak a rendszerirányítók. Erre 103 milliárdos uniós forrás érkezik. A fejlesztés 50–50%-os finanszírozással valósul meg, ami azt jelenti, hogy a hálózattulajdonosok és a rendszerirányítók (az áramszolgáltatók) az említett forrást 50%-kal kiegészítik. Így összesen 206 milliárd forintot fektetnek a hálózatbővítésbe.
Fotó: canva
A második beruházási ág a lakossági napelemrendszerek támogatására irányul. Ez az önmagában több mint 200 milliárdos program Magyarország eddigi legnagyobb klímavédelmi pályázati programja. A teljes összegből 158 milliárd forint az EU helyreállítási közös alapjából származik, ezt egészíti ki 42 milliárd forinttal a magyar költségvetés.
A támogatás egyrészről a napelemekre vonatkozik, másrészt pedig egy komplex csomagra, melynek része lehet a fűtés korszerűsítése és a villamos energia tárolására szolgáló, otthoni akkumulátorrendszer kiépítése is.
„Azoknak, akik ezt a komplex csomagot választják, nagy előnyük lesz, hogy a saját maguk által megtermelt napenergiából a teljes energiafogyasztásuk nagy részét is fedezni tudják, így nagyon keveset kell majd a hálózatról vásárolniuk. Ez az igazi rezsicsökkentés!”
A lakossági napelempályázat 35 ezer családot érint
A tervek szerint 35 ezer, az országos átlagjövedelemnél kevesebbet kereső háztartás fog részesülni ebből a támogatásból. Ebből a 35 ezerből feltehetően 11 600 a komplex csomagot is igénybe tudja venni. Ezek igen figyelemreméltó számok, tekintve azt, hogy jelenleg 85 ezer háztartás rendelkezik napelemmel. De a programmal 25%-kal bővülne a háztartási méretű napelemrendszerek száma, és 30%-kal nőne a megújuló energiát hasznosító épületeké. Mindezek kedvezőek a klímacélokat tekintve is, hiszen a sikeres program 50 ezer tonna szén-dioxiddal csökkenti a magyarországi éves kibocsátást.
A sajtó-háttérbeszélgetés keretében érkezett kérdés Paks 2-őt illetően is, melynek lebonyolítása nem az ITM alá tartozik. Steiner Attila elmondta, hogy a 90%-os célok Paks 1-gyel is teljesíthetők, a második létesítmény megépülésével akár már importra is termelhetünk energiát.
