A divatipar a világ egyik legnagyobb szennyezője, a teljes szén-dioxid-kibocsátás 10%-ért felelős. Mivel azonban az emberek egyre nagyobb hányada mind több figyelmet fordít a környezettudatosságra és a fenntartható életmódra, a divatcégeknek is változtatniuk kell, hogy vonzók maradjanak a vásárlók körében.
A Guardian cikke szerint a probléma alapvetően az, hogy ez a változtatás leginkább csak a szavak szintjén jelenik meg. Az elmúlt két évtizedben számos márka csatlakozott a Carbon Disclosure Project-hez a klímaváltozás elleni harc jegyében. Ez egy független testület, mely pontszámokkal értékeli a cégek környezetvédelmi teljesítményét.
A pontszámok alakulásából a vásárlók azt hihetik, hogy az egyes márkák jelentős lépéseket tesznek a fenntarthatóbb működés felé. Mint azonban kiderült, az egész csak szemfényvesztés.
A cégek által önkéntes alapon bevallott kibocsátást az éves árbevétellel vetik össze, a pontszámot pedig ezek arányában határozzák meg.
Kapcsolódó bejegyzések
Leszámolás a fast fashionnel
A ruhaipar az egyik legnagyobb globális kibocsátó, koronájának ékköve pedig a fast fashion. Itt az ideje, hogy leszámoljunk a vég nélküli ruhavásárlással!
Így történhetett meg az, hogy egyes világcégek azt tudják kommunikálni, hogy (a CDP pontszáma szerint) csökkent a szén-dioxid-kibocsátásuk, miközben a tényleges kibocsátásuk valójában nőtt. Példaképp a Nike és H&M esetét hozza cikk: előbbinek 2020-ban 1%-kal nőtt a szén-dioxid-kibocsátása, a bevételei azonban 7%-kal, így összességében egységnyi bevételre jutó 5%-os kibocsátáscsökkenést tudtak kommunikálni.
A H&M esetében 2017-ben és 2018-ban az fordult elő, hogy bejelentett kibocsátás növekedést mutatott, de mivel ezek kevésbé nőttek, mint a bevételek, a CDP összességében csökkenésről számolt be, és megadta a cégnek az „A” minősítést.
A globális felmelegedés akkor fog megállni, amikor abbahagyjuk az üvegházhatású gázok légkörbe való pumpálását. Az, hogy Nike-nak van még néhány milliója a bankban, ezen nem változtat.
–mondta James Dyke, az Exeteri Egyetem kutatója
A cikk számos további példát hoz, de ezek is mind azt támasztják alá: mind a termelés, mind a kibocsátás nőtt, miközben pénzügyi hatékonysági adatokkal próbálják zöldíteni a komor valóságot. Dyke a cikkben úgy fogalmazott, az ilyesfajta megoldások sikere és ünneplése a katasztrófa receptje.
