



Kína lakossága 1,416 milliárd fő, ebből 297 millióan 60 év felettiek. Az országban a népesség 2022 óta csökken, és a termékenységi ráta is alacsony, ezért az idősek szerepe a munkaerő-ellátás és a fogyasztás szempontjából is egyre fontosabbá válik.
Az Energiastratégia Intézet elemzésében rámutat arra, hogy a fent említett probléma orvoslása érdekében Peking növelni kezdte a nyugdíjkorhatárt, hogy pótolni tudja a hiányzó fiatal munkaerő egy részét. Emellett meghirdette intézkedéseit, amelyekkel a 60 év felettiekre épülő, úgynevezett ezüstgazdaságot támogatná. Az ebben rejlő növekedési potenciál jelentős: értéke 2024-ben 7 billió jüan (982 milliárd dollár) volt, ami az akkori kínai GDP 6%-át jelentette, 2035-ig viszont várhatóan 30 billió jüanig (4,2 billió dollárig) nőhet, és ezáltal már az ország GDP-jének 10%-át is kiteheti.
Kína lakossága 2024-ben 1,416 milliárd fő volt, ebbe beleértve Hong Kong és Makaó együtt nagyjából 8 millió lakóját is. Az országban a termékenységi ráta 1992 óta 2,1 alatt van, 2023-ban pedig csupán 1,18 volt (ez a mutató ugyanebben az évben Európában 1,38, Magyarországon pedig 1,51 volt).
Az átlagéletkor emelkedése miatt a népesség a születések mérséklődése ellenére 2021-ig növekedett (2000-ben az átlagéletkor még 70,8 év volt, 2024-ben már 79). 2022 óta viszont már csökken a kínai lakosság, és emiatt 2023-ban India vált a világ legnépesebb országává.
Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re a Kínában élők száma 109 millió fővel lehet kevesebb, a 2100-ra vonatkozó prognózisok szerint pedig a lakosságszám még a termékenységi ráta 1,48-ra emelése esetén is 767 millió főre eshet vissza.
Az elemzés tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva