Kína történelmében a legsúlyosabb hőhullám és a harmadik legszárazabb nyár volt az idén
Kína történelmében a legsúlyosabb hőhullám és a harmadik legszárazabb nyár volt az idén

A legmagasabb hőmérsékletet és az egyik legalacsonyabb csapadékmennyiséget regisztrálta Kína az utolsó 60 évben az idei kéthónapos nyári hőhullám során, amely erdőtüzeket okozott, károsította a termést és megrongálta az áramellátást – közölte az országos meteorológiai ügynökség.

Az augusztusi 22,4 Celsius-fokos országos átlaghőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal volt magasabb az évszakos normánál, míg az átlagos csapadékmennyiség 23%-kal 82 mm-re csökkent, ami a harmadik legalacsonyabb érték a feljegyzések 1961-es kezdete óta – közölte Hsziao Csan, a kínai nemzeti meteorológiai hivatal igazgatóhelyettese.

Elmondta, hogy a múlt hónapban 267 meteorológiai állomáson Kína-szerte a történelem legmagasabb hőmérsékletét mérték. A június közepe és augusztus vége közötti hőhullám a feljegyzések kezdete óta a legsúlyosabb volt időtartamát, kiterjedését, intenzitását és hatását tekintve – mondta Hsziao.

A szélsőséges hőmérséklet általános szárazságot okozott a Jangce folyó menti régiókban, Délnyugat-Kínában, valamint Kelet- és Közép-Tibetben. A tartós hőség és a szárazság erdőtüzeket okozott, hatással volt a mezőgazdasági termelésre, a vízkészletekre és az energiaellátásra – mondta Hsziao. A Jangce a világ harmadik legnagyobb folyója, amely több mint 400 millió kínai embernek biztosít ivóvizet, és a kínai gazdaság számára a legfontosabb vízi útvonal.

Eközben heves esőzések sújtottak le több régiót, köztük Észak- és Dél-Kínát. Villámok, erős szél és jégeső sújtott augusztusban 13 tartományt és régiót, köztük Belső-Mongóliát és Jünnant.

Augusztusban 65 000 időjárási riasztást adtak ki, főként szélsőséges hőség miatt, ami 26%-kal több, mint a tavalyi év azonos hónapjában. Szeptemberben is az átlag feletti hőmérsékletre számítanak, és arra figyelmeztettek, hogy a helyzet kezelésére tűzmegelőzési és stratégiai mezőgazdasági terveket kell készíteni. A meteorológiai hivatal a múlt hónapban 75 felhőbe vetett drónt vetett be, hogy mesterséges esőt idézzen elő 1,45 millió négyzetkilométeren Dél-Kínában az aszály enyhítésére.

A rekordméretű szárazság miatt Kínában egyes folyók – köztük a Jangce egyes részei – kiszáradtak, ami negatív hatással van a vízenergia-termelésre, leállította a hajózást és arra kényszerítette a nagyvállalatokat, hogy felfüggesszék működésüket. Kína kiterjedt vízenergia-rendszerének elvesztése súlyos helyzetet idézett elő Szecsuán tartományban, amely energiaellátásának több mint 80%-át vízenergiából nyeri. A múlt hónapban a délnyugati Szecsuan tartomány közölte, hogy az otthonok, irodák és bevásárlóközpontok áramellátását ritkítani fogja, miután már korábban felszólította az energiaigényes fém- és műtrágyagyártókat, hogy korlátozzák működésüket.

A kínai országos meteorológiai ügynökség arra figyelmeztetett, hogy a szélsőséges időjárás valószínűleg a következő években is fennmarad, ezért nincs más út, mint megbirkózni az éghajlati válsággal és a hőmérséklet emelkedésével.

(forrás: Guardian)

search icon