Kína a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, mégis a globális zöldátállás egyik fő motorja lett az olcsó napelemekkel, akkumulátorokkal és villanyautókkal.
Kína a 2026–2030-as új kínai ötéves terv szerint folytatja a tiszta energiák gyors fejlesztését, de továbbra sem vállal egyértelmű kibocsátáscsökkentési célokat. A kínai klímastratégia így inkább iparpolitika, mintsem klasszikus klímavédelem, és a keleti óriás terveire az iráni háború okozta olajsokk idején különösen érdemes odafigyelni – olvasható a Másfélfok heti kitekintésében.
Kapcsolódó bejegyzések
Új közel-keleti válság, régi európai dilemmák
A konfliktus egyik stratégiai gócpontja a Hormuzi-szoros, amelyen keresztül a világ olajkereskedelmének mintegy 20 százaléka halad át.
Bart István klímapolitikai szakértő szerint paradox módon Kína egyszerre a klímaváltozás főgonosza hatalmas szénfogyasztása miatt és egyben a megmentőnk is, hiszen Kínának köszönhetjük az olcsó villanyautókat, napelemeket, akkumulátorokat. Az utóbbi években tapasztalható klímavédelmi lelassulásban az egyetlen biztató reménysugár a kínai zöldgazdaság rohamos fejlődése, a napelemek és a villanyautók elképesztő tempójú terjedése. Bár Kína felelős a világ kibocsátásának majd egyharmadáért, az erőteljes zöldátállással az utóbbi években sikerült megfékezni a kínai szén-dioxid-kibocsátás növekedését. A kínai zöldátállás pedig az export útján világszerte gyorsítja az átállást.
A zöldátállás Kínában nem organikus folyamat, sokkal inkább a kínai kormány stratégiai tervezésének, illetve állami támogatásainak az eredménye. Ezért a Föld jövője szempontjából alapvető fontosságú, hogy mi van a híres kínai ötéves tervekben. A legújabb, 2026–2030-ra szóló, immár 15. ötéves terv tervezete 2026 márciusában jelent meg.
Kapcsolódó bejegyzések
Kelet-Ázsia a gázra léphet a zöldátállás terén
Kína, Indonézia, Vietnám és a Fülöp-szigetek egyszerre a globális kibocsátás gócpontjai és a zöldnövekedés egyik legnagyobb ígéretei.
A terv vegyes képet ad, vannak benne biztató és kevésbé örömteli elemek is. Biztató, hogy a terv továbbra is az „új energiák” erőteljes fejlesztését irányozza elő. 2030-ra el kell érni, hogy a teljes energiafogyasztás 25%-a tiszta forráson (azaz megújulón vagy atomon) alapuljon, szemben a 2025-ös szűk 22%-kal. A mostani trendek alapján erre jó esély van, és ez minden valószínűséggel csökkenteni fogja a kibocsátásokat. 2025-ben volt az első év, amikor nemcsak részarányában, hanem abszolút értékben is csökkent az ország fosszilis áramtermelése.
A gondolatmenet tovább olvasható a Másfélfok publikációjában.
Fotó: Canva