Kiskertészek a nagyvárosban – közösségi kertészkedés Budapesten
Kiskertészek a nagyvárosban – közösségi kertészkedés Budapesten

Saját termesztésű paradicsom a reggeli szendvicsben a fővárosban? Illatos rozmaringgal, kakukkfűvel tűzdelt burjánzó fűszerkert a szomszédos foghíjtelken? Talajvédelem, kapálás, komposztálás a panelek tövében? Mindez létezik, hiszen a közösségi kertek növekvő számának köszönhetően ma már bárki termeszthet epret vagy uborkát a balkonján túl is Budapesten, megtanulhatja a kertészkedés csínját-bínját egy társasház lakójaként, vagy új hobbira tehet szert például levendulatermesztésben akkor is, ha Budapest VIII. kerületének lakosa. Lássuk, hogyan is működnek a közösségi kertek!

Közösségi kerteket a nagyvárosokban először a második világháborút követő élelmiszerhiány mérséklésére hoztak létre Nyugat-Európában. Később a szükséghelyzetből fakadó önellátás kényszerű indokát felváltotta a városi ember késztetése az alkotásra, a gondoskodásra, arra, hogy közel kerülhessen a földhöz, a természethez. A cél ma már nem elsősorban az önfenntartás, az élelmiszerelőállítás, hanem a közösségi lét egy új formájának megélése és a környezetvédelem mindennapi gyakorlása. A sokszor egymástól elszigetelten élő városi emberek közül többen azért választják a közösségi kertészkedést, és vágynak többre a nappali fikuszának öntözésén túl, hogy arcokat társíthassanak a két utcával lejjebb álló társasházhoz, és megismerhessék a szomszéd panel egyik családját is.

A közös hobbi közös munkára és tanulásra is hív: biokertészkedéssel kapcsolatos tanfolyamok, workshopok segítenek a városi kertészek eligazodásában a mulcsolás és biopermetezés világában, miközben megtanulunk hosszú távban gondolkodni és felelősséget vállalni.

Kép: Szeifert Dániel

Emellett pedig jóleső a tudat, hogy a magunk egyéni szintjén hozzájárulhatunk környékünk szépítéséhez. A közösségi kertek egyik kulcsszerepe ugyanis éppen az, hogy a kihasználatlan, parlagon heverő tereket visszakapcsolja a város vérkeringésébe, új esztétikai réteget adjon az urbánus közegnek, bővítse a zöld felületek arányát a városban

Mi a férjemmel három éve az óbudai Zápor Kert tagjai vagyunk, azon belül a 11-es ágyás büszke tulajdonosai. Akkor is, amikor teljes kudarcba fullad például a karalábé-termesztési kísérletünk. A közösségi kertekben ugyanis a teljes kert földterületén kisebb, egymástól különálló parcellákat, úgynevezett magaságyásokat alakítottak ki. A paprikapalánta-ültetés és a virágok helyének megtervezése a hivatalos kerttaggá válással kezdődhet meg. A saját parcella csinosításán túl a kert eszköz- és szerszámellátottsága, a kerttisztítás, a komposztálás, a csapok téliesítése, a kút karbantartása vagy a fűszerkert ápolása minden kerttag közös ügye és feladata.

Kép: Sánta Balázs

A Zápor Kert Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata és a Városi Kertek Egyesület együttműködésében jött létre, az alapításnak Rosta Gábor volt a motorja, az Egyesület elnöke. A kert birtokbavétele előtt a szomszéd Óbudai Kulturális Központban folytak az oktatások, az év során pedig kertgyűlések keretében zajlik a belső kapcsolattartás, kertépítő- és tisztító napokon pedig a közös munka. A offline kerti találkozások mellett online zárt Facebook-csoportban szoktunk megbeszélni mindent, ami közérdekű. Például hol elérhetőek jó áron palánták, vagy felmérjük itt, kinek van szüksége jó minőségű trágyára: a vásárlás és kiszállítás megszervezését mindig egy kerttag veszi kézbe. Ugyanitt segítséget kérhetünk a kerttagoktól, ha éppen nyaralás miatt nem érünk rá öntözi egy kánikulai napon, és természetesen mindig lehet számítani valakire ilyenkor.

Ami engem leginkább a kertben tart, az egyrészt a sikerélmény, hogy hiába élek Óbudán egy társasházban, a szomszédos utcába átsétálva leszüretelhetem a saját termesztésű paradicsomot és a levendulát. Jó dolog másrészt egy kicsit becsempészni a termelői kultúrát, a vidéki életformát a nagyvárosi díszletek közé. Ha valaki szeretne közösségi kerthez csatlakozni, ajánlom figyelmébe a Közösségi Kertek weboldalt, ahol a lelkes érdeklődők megtalálhatják a hozzájuk legközelebb eső lehetőséget, illetve a Városi Kertek honlapot, ahol szintén rengeteg hasznos infot el lehet olvasni a témában.

Nyitókép: Elanie Casap, Unsplash

search icon