Katasztrofális klímaügyi következményekkel járhat Ukrajna Oroszország általi megtámadása, a globális hadi kiadások, egyúttal az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedését okozva. A hadseregek azonban szinte mindenhol növelik a megújuló források súlyát.
Az orosz-ukrán háború valószínűleg hosszabb távon is a hadseregfejlesztési kiadások emelkedését váltja ki, legalábbis Európában és az Egyesült Államokban, márpedig a katonai költések növelése a tapasztalatok szerint húzza maga után a növekvő szén-dioxid-kibocsátást is. A világ legnagyobb intézményi kibocsátója már jelenleg is az Egyesült Államok hadserege. Ha ország lenne, a 47. helyet foglalná el a karbonemisszió alapján összeállított listán.
Kapcsolódó bejegyzések
Nagy lökést adna a környezetvédelemnek, ha eltűnnének a hadseregek
Akkor kibocsátó az amerikai hadsereg, hogy ha önálló ország lenne, előkelő helyezést foglalna el, ebben a nem túl dicső rangsorban.
A teljes globális hadiipar és hadsereg együtt jelenleg a világ összesített szén-dioxid-kibocsátásának 5%-áért lehet felelős a becslések szerint. A pontos képalkotást ugyanakkor alaposan megnehezíti, hogy a hadseregek mentesülnek emissziójuk elszámolása alól az ENSZ felé, és a Párizsi Klímaegyezmény sem írja elő a honvédelmi adataikat amúgy sem szívesen kiteregető országok számára, hogy jelentsék katonaságuk karbonlábnyomát. Ez jelentős kiskaput eredményezhet a kibocsátáscsökkentési erőfeszítések során, amelyet az országok ki is használhatnak.
A hadsereg mint innovációs labor
Ezzel együtt bizonyos szempontból nézve a hadsereg máris élen járó szereplője az energiaátmenetnek. Mindig is fontos kísérleti laboratóriuma volt a világnak, vegyük például az internetet, az éjszakai és a digitális képalkotást, a műholdas navigációt és a drónokat. Egy tanulmány már 2011-ben azt állította, hogy míg 2006-ban az Amerikai Védelmi Minisztérium még csak évi 400 millió dollárt fordított tisztaenergia-beruházásokra, ez az összeg 2009-re 1,2 milliárd dollárra nőtt, 2030-ig pedig több mint 10 milliárd dollárra emelkedhet. És miközben 2011 és 2015 között az Egyesült Államok megújuló villamosenergia-termelése mindössze 2,6%-kal bővült, az amerikai hadsereg csaknem 100%-kal fokozta zöldáram-termelését.
Egyelőre azonban a szénhidrogének dominanciája megkérdőjelezhetetlen. Ez várhatóan még így is marad a következő években. Egy jelentés alapján a világ legnagyobb hadseregének, az Egyesült Államok haderejének 2035-ig a dízelre és a megújuló biodízelre kellene támaszkodnia elsődleges energiaforrásként annak érdekében, hogy maximalizálja hadi képességeit. Eszerint – bár a teljesen elektromos járművek jövője ígéretes a fogyasztói és a kereskedelmi szektorban – a kizárólag akkumulátorról táplált földi harci és taktikai ellátó járművek a belátható jövőben nem lesznek használhatók a harctéren.
Ha ugyanis az akkumulátorok energiasűrűségének növekedése folytatódik is, várhatóan ez sem tudja teljesen eltüntetni súly- és mérethátrányukat a belsőégésű motorokhoz (ICE) vagy az üzemanyagcellás járművekhez képest – állítja a tanulmány. Ennél is nagyobb kihívás, hogy az elektromos járművek rövid időn belüli újratöltése olyan rendkívüli mennyiségű elektromos energiát igényelne, amely még a fejlesztés alatt álló mobil nukleáris erőművek alkalmazásával sem lesz elérhető a csatatéren.
Biztató megoldások
A belsőégésű motorokat, generátorokat, elektronikát, mozgásienergia-átalakítókat és akkumulátoros energiatárolókat magukba foglaló hibrid technológiák ugyanakkor olyan, a harctéren is használható biztató megoldásokat jelentenek, amelyek fejlesztésén a hadsereg már dolgozik. Számos egyéb lehetőség is kínálkozik, például a lítiumion-akkumulátornál nagyobb energiasűrűséget biztosító és a csatatéren biztonságosabb cinkalapú akkumulátorok, mobil harctéri hidrogéntermelő technológiák, különféle üzemanyagcellák és mikrohálózatok, napelemes hátizsákok vagy termofotovoltaikus technológiák.
Noha a csatatéren való használatuk nem lenne praktikus, a szél-, a víz-, a nap- és a hulladékhasznosításból származó vagy a nukleáris energia félig helyhez kötött bázisok számára már megfelelő lehet – állapítja meg az Amerikai Védelmi Minisztérium támogatásával megvalósult jelentés.
Az energiaellátás változatosabbá tétele (diverzifikálása) megújulók révén több szempontból is kívánatos a katonaság számára. A hadászati teljesítmény javulását eredményezheti, miközben a költségek csökkenését és az energiahatékonyság növekedését vonja maga után. Ez utóbbi biztonsági szempontból önmagában is olyan pozitív fejlemény, amely kedvezően befolyásolja a katonaság teljesítményét.
Csökkenő fosszilis függőség, növekvő biztonság
A decentralizált, üzemanyag-ellátástól független megújulóenergia-termelés, mobil naperőművek alkalmazása a fegyveres konfliktusokban csökkenti az ellenséges erők általi sebezhetőséget összevetve a dízelüzemanyagot harci övezeteken keresztül szállító konvojok veszélyeztetettségével. A fosszilis üzemanyag utánpótlásának szükséglete például a haditengerészet számára is biztonsági kockázat. 2000-ben az USS Cole hadihajót egy jemeni kikötőben tankolás közben támadta meg az al-Káida, 17 tengerészt öltek meg. A nagyobb hatótávolságú gáz-elektromos hibrid hadihajók ritkábban igényelnek üzemanyag-feltöltést, és mivel kevesebbszer kell megállniuk, az ebből adódó kockázatok is alacsonyabbak.
Forrás: www.thedrive.com
A fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentése növelheti a csapatok és a felszerelések biztonságát azáltal, hogy javítja független és rugalmas működési képességünket – hangsúlyozta korábban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is. Elmondása szerint a NATO-tagok ezen a téren vezető szerepet töltenek be azáltal, hogy bioüzemanyagokat használnak, hibrid járműveket fejlesztenek, valamint javítják a bázisok és más infrastruktúrák energiahatékonyságát. Mivel tehát az új korszakban a megújuló energiaforrások jelenthetik a különbséget az agilis, rugalmas és hatékony haderők, valamint a lomha – piaci megrázkódtatások és elavult infrastruktúra kockázatának kitett – hadseregek között, az egyes országok és katonai szövetségek nem tehetik meg, hogy kimaradnak az energiaátmenetből.
