A Washingtoni Egyetem kutatóinak idén megjelent tanulmánya szerint jelentősen hűl a klíma a boreális erdőtüzek robbanásszerű növekedése nyomán.
Az Energiastratégia Intézet tanulmányában kiemeli, hogy a kutatók modelljeinek eredményei azt mutatják, hogy e tüzek emissziója nagyjából 12%-kal lassítja a globális, valamint 38%-kal az arktikus felmelegedést. A jelenségnek köszönhetően csökken az Északi-sarkvidék jégvesztése, a megnövekedett aeroszolterhelés pedig déli irányba tolja a trópusi csapadékzónát.
Kapcsolódó bejegyzések
A jövőben megnőhet az erdőtüzek kockázata
Egy kutatás szerint a nagyobb tüzek egyre nagyobb kockázatot jelentenek, ahogy a levegő egyre szárazabbá válik.
A klímakutatás egyik legfontosabb nemzetközi adatgyűjtő és klímamodellező keretrendszere a Coupled Modell Intercomparison Project (CMIP). Ennek a 2016-ban kezdődött hatodik fázisa a biomassza égéséből származó aeroszolokkal kapcsolatban a 1997 és 2014 közötti műholdas megfigyelések és a Global Fire Emissions Database értékeivel dolgozik, a 2015 és 2100 közötti időszakra vonatkozóan pedig a különböző klímamodellekből egységesített kibocsátási becsléseket veszi alapul. Számításai szerint az északi szélesség 56. és 70. foka között húzódó boreális zóna 2015 utáni feketeszén-kibocsátása nagyjából a 0,12 TgC/év értéken marad.
A CMIP modelljei viszont valószínűleg alábecsülik a boreális tüzek jövőbeni gyakoriságát és a globális klímára gyakorolt hűtő hatását, emiatt pedig vélhetően túlbecsülik a globális felmelegedés és a sarki jégolvadás mértékét.
Kapcsolódó bejegyzések
Erdőtűz és demencia
Az erdőtüzek miatt keletkező finom részecskék nagy mértékben hozzájárulhatnak a demencia kifejlődéséhez.
Az elmúlt két évtizedben ugyanis a boreális erdőtüzekből származó kibocsátás mértéke drasztikus mértékben megnőtt: a Washingtoni Egyetem kutatóinak most megjelent tanulmánya szerint a Kanadából és a Szibériából származó feketeszén-kibocsátás 1997 és 2014 között átlagosan 0,10 TgC/év volt, a 2015 és a 2023 közötti időszakban viszont már átlagosan 0,26 TgC/évre ugrott, egyes években ráadásul extrém magas szinteket ért el. Ennek eredményeként számottevően megnőtt a boreális zóna részesedése a biomassza égéséből származó globális emisszióban, előbb a világszintű kibocsátás 4%-áról annak 10%-ára, majd 2023-ban majdnem a 30%-ára emelkedett.
Az elemzés tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva