



De sajnos a klĂmaváltozás itt van: a tudĂłsok szerint az idei nyáron tapasztalt aszály bekövetkezte 20-szor valĂłszĂnűbb a felmelegedĂ©s miatt. Ez is lehet azonban mĂ©g rosszabb, ha a fosszilis tĂĽzelĹ‘anyagok Ă©getĂ©se nem szűnik meg mihamarabb.
A nemzetközi kutatĂłcsoport által vĂ©gzett kutatásbĂłl az is kiderĂĽl, hogy a mai körĂĽlmĂ©nyek között 20 Ă©vente várhatĂł hasonlĂłan pusztĂtĂł aszály. Az idei nyarat meghatározĂł hĹ‘hullámokkal kapcsolatban arra jutottak, hogy a globális felmelegedĂ©s nĂ©lkĂĽl „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna ilyen forrĂł nyár kialakulása.
A kutatás adatai szerint a legsúlyosabb aszály Közép- és Nyugat-Európában volt, ahol 1950-ig visszanyúló adatsorok elemezve nem találtak az ideinél szárazabb nyarat. A teljes északi féltekét tekintve csak egyszer, 2012-ben volt szárazabb a nyár. A kutatás elsősorban a talajnedvességre fókuszált, ahol a legfontosabb a felső egy méteres réteg nedvességtartalma: a növények jelentős része itt veszi fel a vizet.
A fosszilis tĂĽzelĹ‘anyagok elĂ©getĂ©sĂ©vel fokozatosan fel kell hagynunk, ha meg akarjuk [akadályozni] a gyakoribb Ă©s intenzĂvebb aszályokat.
– mondta Sonia Seneviratne professzor, a svájci ETH Zürich munkatársa, az kutatócsoport tagja
Azt is kiemelik, hogy az elemzĂ©s számos bizonytalan tĂ©nyezĹ‘t hordoz magában, de a tanulmányban szereplĹ‘ becslĂ©sek konzervatĂvak: az emberi tevĂ©kenysĂ©g valĂłs hatása valĂłszĂnűleg mĂ©g ennĂ©l is nagyobb. (The Guardian)