A Guardian számolt be róla, hogy a globális szójatermelés 80%-án Argentína, Brazília és az Egyesült Államok osztozik. Előbbiek az erdők kivágásával vonnak be újabb termőföldeket a mind nagyobb kereslet kiszolgálására.
A szóját elsősorban az állattenyésztésben használják, mert az egyik legolcsóbb fehérjeforrásnak számít, a legnagyobb felhasználók a csirketenyésztők. Az ipari körülmények között előállított csirkék étrendjének legalább a negyedét teszi ki a szója.
A szója a mi Achilles-sarkunk. Ez a legjobb fehérjeforrás, így nehéz lesz meggyőzni a termelőket, hogy váljanak meg tőle.
-nyilatkozta egy brit csirketenyésztő a Guardiannek
Sokan a húsfogyasztás visszafogására buzdítanak, hiszen például hazánkban is elsősorban dél-amerikai, általában génmódosított szójával etetik az állatokat, ami azért is tragikus, mert az ágazat szükségletének egy része itthon is megterem, ráadásul GMO mentesen. Ennek többségét azonban exportáljuk Ausztriába és Németországba.
Bár több alternatív megoldás is létezik a haszonállatok, és közülük is elsősorban a csirkék táplálására, ezek drágábbak és nehezebben hozzáférhetők. Ilyen például az egyik katonalégyféle lárvája, mely akár 100%-ban is kiválthatná a szójapor használatát a csirkefarmokon.
Az is problémát jelent, hogy a papíron felelősségteljes forrásból származó szója is csak a legritkább esetben származik valóban ilyen helyről. Sok szupermarket- és gyorsétterem lánc hirdeti, hogy az általuk felhasznált szója, vagy szójatartalmú élelmiszer felelősségteljes forrásból származik, mivel azonban nincsen nemzetközileg elfogadott sztenderd ennek tanúsítására, ezek gyakran nem megbízható állítások.
