Komposzt, bioszén és a szivacsvárosok

Komposzt, bioszén és a szivacsvárosok
Komposzt, bioszén és a szivacsvárosok

Második alkalommal került megrendezésre a Planet Budapest, amely a régió legnagyobb fenntarthatósági eseménye. A három részből álló kiállítás Planet Expo szekciójában olyan vállalkozásokkal találkozhatunk, amelyek felismerték a fenntarthatóságban rejlő kiemelkedő üzleti potenciált, és megoldásaikkal a fenntarthatóság valamely szegmensében kiemelkedőt alkotnak.

A 140 érdekesebbnél érdekesebb cég közül most az Agrofutura Kft., illetve a Gardenfutura Kft. standjánál álltunk meg egy pár mondat erejéig.

Kérem, meséljen egy kicsit a cégről és a tevékenységükről.

Két ágazatunk van. Az egyik agroökológiai tevékenység: komposzttechnológiával foglalkozunk, komposztot állítunk elő, a komposzttermékekből pedig különféle talajtermékeket gyártunk. Ennek az egyik fő felhasználási ága az agrárium, tehát a mezőgazdaság és a kertészetek, a másik nagy felhasználási ág pedig a városi zöldfelületek.

A túrkevei központi telephelyünkön, a klímafarmunkon bioszenet is készítünk, amelynek biochar a nemzetközi elnevezése. Ez az anyag tökéletesen alkalmas arra, hogy komposzttal keverve különféle talajtermékekben azt a hatást érje el, amelyre ebben a – mondhatni – klímaszorongó környezetben mindenki vágyik. Szenet és vizet köt meg, valamint tápanyagokkal teli talajéletet biztosít. A városi fejlesztésben pedig kifejezetten szükség van a víz megkötésére.

A városokban is a bioszén segíthet a víz megkötésében?

Nem feltétlenül a bioszén, hanem az a technológia, amelyet Stockholm Faültetési Rendszernek vagy szivacsváros-technológiának nevezünk. A városokban az ültetőközeg elsősorban nem is föld, hiszen a városi környezetben közlekednek, parkolnak, járdák vannak. A fenntarthatóság egyik fontos eleme pedig az, hogy az épületekről lezúduló csapadékvíz ne a csatornákba kerüljön, majd pedig ivóvízzel öntözzük azokat a felületeket, ahol kínlódva élnek növények és fák.

Hogyan kell elképzelni ezt a rendszert?

Mi olyan rétegrendet alkalmazunk, amely elbírja a gépjárműforgalmat, a parkolást, de közben vizet tart meg, élő teret biztosít a növényeknek és a fáknak is, amelyek rendkívül fontosak a szén-dioxid és a por megkötése, valamint a hőmérséklet csökkentése szempontjából. A szivacsváros-koncepcióban az a víz, ami a talajban tárolódik, egyúttal hűti a felületeket.

Milyen más előnyökkel jár a szivacsváros modellje?

Megszűnnek a villámárvizek, jelenleg ugyanis torlódik a csatornarendszerben a víz, a „szivacsvárosban” pedig nem kell elfolynia, hanem megmarad, és majd felhasználják a növények. A koncepció viszonylag egyszerű, ráadásul a locsoláshoz szükséges infrastruktúrára – a víz szállítására, a locsolórendszer kialakítására és karbantartására – fordított időt és költségeket is csökkenti.  

Kiemelt kép: Canva

search icon