Az ENSZ azerbajdzsáni klímatárgyalásain részt vevő gazdagabb országok végül megállapodtak abban, hogy évi 300 milliárd dollárra emelik a fejlődő országok klímaválsággal való megbirkózását segítő globális pénzügyi támogatást.
A The Guardian tudosítása szerint, a fejlődő országok képviselői pénteken dühösen reagáltak a 250 milliárd dolláros klímafinanszírozási céltervezetre. Szerintük ez messze elmarad attól az összegtől, amely a szegények alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásához és a szélsőséges időjárás hatásaihoz való alkalmazkodáshoz szükséges, ezért diplomáciai erőfeszítéseket tettek a színfalak mögött, hogy növeljék a támogatás összegét.
Kapcsolódó bejegyzések
Al Gore: Sürgősen cselekedni kell, hogy ne tegyük tönkre az emberiség jövőjét
Al Gore paradox helyzetnek tartja, hogy már a második egymást követő évben olyan ország a klímacsúcs házigazdája, amely a fosszilis tüzelőanyagoktól függ.
Erre válaszul az azeri házigazdák egy hosszú, zárt ajtós találkozót kezdeményeztek a miniszterek és küldöttségvezetők kisebb csoportjával, köztük Kínával, az EU-val, Szaúd-Arábiával, Brazíliával, az Egyesült Királysággal, az Egyesült Államokkal és Ausztráliával az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásával és a fosszilis tüzelőanyagokról való átállással kapcsolatos viták kulcsfontosságú területeiről.
A megállapodás szövegtervezete szerint a fejlődő országok 2035-ig évente legalább 1,3 billió dollárt kapnának klímafinanszírozásra, ami összhangban van a kéthetes konferencia előtt benyújtott követelésekkel. A fejlődő országok képviselő szerint azonban ez a megállapodás messze elmarad az általuk szorgalmazott összegétől. Az afrikai tárgyalócsoport a végső felajánlást „túl kevésnek, túl későn” nevezte, míg India képviselője elutasította a pénzt, mint „csekély összeget”.
Kapcsolódó bejegyzések
Ürge-Vorsatz Diána szerint az emberiség fennmaradását érintő döntések is születhetnek Bakuban
A klímakutató szerint a már meglévő épületeket át lehet alakítani úgy, hogy energiafelhasználókból energiatermelőkké váljanak.
A fejlett országok ajánlatának egy „rétegzett” finanszírozási megállapodás belső magját kell képeznie, amelyet az új finanszírozási formák középső rétege kísér, mint például a fosszilis tüzelőanyagokra kivetett új adók és a magas szén-dioxid-kibocsátású tevékenységek, a szén-dioxid-kereskedelem és az „innovatív” finanszírozási formák; valamint a magánszektor legkülső beruházási rétege olyan projektekbe, mint a nap- és szélerőművek – olvasható a The Guardian beszámolójában.
Míg a COP29 fő témája az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása volt, más kérdések is megoldatlanok maradtak. A tárgyalások elnökségét betöltő Azerbajdzsánt bírálták amiatt is, hogy a szövegtervezetekben elbagatellizálta a „fosszilis tüzelőanyagokról való átállás” kulcsfontosságú kötelezettségvállalását.
Fotó: Canva
