



2025-ben mintegy 1,17 millió tonna kőolajat hoztak felszínre a hazánkban, a 2000-es években ez a legmagasabb mutató.
A magyarországi lelőhelyeken kitermelt kőolaj mennyisége tavaly is növekedett, a 2021-es szinthez képest összesen már több mint negyedmillió tonnával. A látványos teljesítménybővülést jól jelzi, hogy 2025-ben hat hónapban is meghaladta a százezer tonnát a kitermelés, amire a megelőző esztendőben egyszer sem volt példa.
A belföldi mezők tavaly kis híján 2 milliárd köbméter földgázt adtak, ez az éves országos felhasználásnak több mint ötöde. A fosszilis energiahordozók hazai kitermelésének szinten tartása, fokozása érdekében az Energiaügyi Minisztérium 2024-ben öt év szünet után írt ki újra bányászati koncessziós pályázatokat. A sikeresen jelentkezők végül hat területre nyertek el húsz évre szóló jogosultságokat szénhidrogének kutatására és kitermelésére. A tárca a kedvező tapasztalatok birtokában hamarosan újabb koncessziókat hirdet meg.
Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese kiemelte: „Az importkitettségek csökkentése érdekében az energiaigények minél nagyobb hányadát az országhatárokon belül elérhető forrásokból érdemes kiszolgálnunk. Az ásványkincsekkel való felelős gazdálkodáson túl a megújuló energiahordozók fokozott hasznosításában is jól haladunk. Az óriási napenergia-kapacitások jóvoltából 2025-ben 20 százalékra csökkent a behozatal részesedése az áramforgalomban.”
„A Jedlik Ányos Energetikai Programban egyebek mellett a nem időjárásfüggő biogázban és földhőben rejlő lehetőségek hatékony kiaknázását is minden eddiginél több támogatással ösztönözzük. A 2030-as éveket akkor nyerhetjük meg az energetikában, ha a tárolási képességeinket is felzárkóztatjuk az európai élvonalba. Az Otthoni Energiatároló Programban és a vállalatokat támogató Jedlik-pályázaton összesen 150 milliárd forinttal segítjük mintegy 800 megawattnyi új tároló telepítését, ezzel a jelenlegi kapacitás az ötszörösére nő” – tette hozzá Czepek Gábor.
Fotó: Canva