A környezeti zaj súlyos hatással van a gyerekekre, ez azonban megfelelő intézkedésekkel megelőzhető lenne. E témát járta körbe új elemzésében az Energiastratégia Intézet.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség honlapján 2024. decemberében megjelent The effect of environmental noise on children’s reading ability and behaviour in Europe című írás szerzői az Európai Gazdasági Közösség tagállamaitól az EU környezeti zajokkal kapcsolatos irányelve alapján begyűjtött adatok felhasználásával vizsgálták a közúti, vasúti és légi közlekedésből származó környezeti zajnak a gyermekek olvasási képességére és viselkedésére gyakorolt hatását.
Kapcsolódó bejegyzések
A zajszennyezés tönkreteheti az életünket? – Holnapután
Kevesen tudják, de a zaj az egészségügyi problémák második legfontosabb környezeti oka, közvetlenül a légszennyezés után.
Európában a légszennyezés után a közlekedésből, elsősorban a gépkocsikból, a vonatokból és a repülőgépekből, származó környezeti zaj egészségkárosító hatása a legjelentősebb. Jelenleg az EU lakosságának több, mint 20 százaléka él olyan területen, ahol ez a negatív hatás megfigyelhető. Ez az érték a városi területek esetében lényegesen magasabb, akár 50 százalék feletti is lehet.
Az ezekben a zónákban élőket számos egészségügyi probléma sújtja, például magasabb a szív- és érrendszeri, az anyagcserével kapcsolatos és a mentális betegségek kialakulásának a kockázata.
Kapcsolódó bejegyzések
Óvjuk magunkat a zajszennyezéstől!
A zajszennyezés olyan probléma, mellyel eddig keveset foglalkoztunk, pedig akár az életünket is veszélyeztetheti.
A probléma természetesen a gyerekeket is érinti, esetükben pedig a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a zajnak való túlzott kitettség a tanulásukat és a mentális fejlődésüket is hátráltathatja. Egyre több bizonyíték támasztja ugyanis alá, hogy az iskolában vagy otthon közlekedési zajnak kitett gyermekek nagyobb valószínűséggel szenvednek kognitív, tanulási és viselkedési problémáktól, illetve elhízástól és szorongástól, későbbi életük során pedig különböző mentális betegségektől.
Az elemzés tovább olvasható az Energiastratégia Intézet publikációjában.
Fotó: Canva