Fával és más, növényi vagy állati eredetű anyaggal, vagyis biomasszával nemcsak a háztartások egy részét, hanem erőműveket is fűtenek. Az uniós szabályok szerint a biomassza elégetése megújuló energiaforrásnak számít. Szakértők szerint ugyanakkor komoly környezeti károkat okozhat az égetéssel termelt szén-dioxid, valamint a termőföldek, természetes élőhelyek elpusztítása.
Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve a villamosenergia-fogyasztásban a megújuló alapú energiatermelés arányát 2030-ra legalább húsz százalékra szeretné növelni. A nap-, szél- és geotermikus energia mellett a biomassza-felhasználást is a megújuló energiaforrások közé sorolják. Ennek forrásai különböző szerves anyagok, hulladékok vagy kifejezetten az energiaágazat céljára termesztett növényi nyersanyagok.
A biomassza energiaforrásként jól hasznosítható, elégetéssel hő és villamos energia termelésére, levegő kizárásával erjesztve biogáz gyártására is felhasználható. Ha levegő jelenlétében erjesztik a biomasszát, akkor abból üzemanyag állítható elő
– írja cikkében Horn Gabriella, a Szabad Európa rovatvezetője.
A fent idézett klímaterv szerint Magyarországon nagy potenciál rejlik a biomassza hatékony hasznosításában mind az egyedi fűtőberendezésekben, mind a távhőszolgáltatásban. A biomassza felhasználásának hátránya, hogy növények és állatok természetes élőhelyét és táplálékforrását szüntetheti meg, és a biomassza termeléséhez erdők, termőterületek vesznek el.
Kapcsolódó bejegyzések
A trópusok csökkenő csapadékmennyisége összefügg az erdőirtással
A trópusok nagy részén csökken a csapadékmennyiség az erdőirtás miatt, ez pedig jelentős hatással lehet a biológiai sokféleségre és a mezőgazdaságra is.
Szakértők szerint ugyanakkor a biomassza elégetése energiaegységenként több szén-dioxidot bocsát ki, mint a fosszilis tüzelőanyagok, az erdei fa elégetéséből származó nettó szén-dioxid-kibocsátás messze nem klímasemleges, évtizedekig vagy évszázadokig meghaladhatja a fosszilis tüzelőanyagokból származó kibocsátást.
(Forrás: szabadeuropa.hu)
