
Egy köbmĂ©ternyi Balaton-vĂzben 21 mikroműanyag találhatĂł, a Kis-Balatonban 7-8 körĂĽl van ez a szám, a nagy szemĂ©tszedĂ©sen nemrĂ©g átesett Bodrogban pedig 214,8 műanyagszemcsĂ©t számoltak össze. KözömbösĂteni mĂ©g nem igazán lehet ezeket, megelĹ‘zĂ©ssel többet tehetĂĽnk termĂ©szetes vizeink műanyagmentesĂtĂ©sĂ©n, vĂ©lik a HUN-REN Balatoni LimnolĂłgiai KutatĂłintĂ©zetĂ©nek szakemberei.
Bár a legtöbb földfelszĂni vĂz a Zala folyĂłbĂłl Ă©rkezik a Balatonba, mĂ©gsem innen jut a tĂłba a legtöbb szennyezĂ©s, hanem a kisebb befolyĂłkbĂłl. A legutĂłbbi kutatás során a Balaton kĂ©t medencĂ©jĂ©ben nyolc helyszĂnen vĂ©geztek mĂ©rĂ©seket, 50 mikromĂ©ter Ă©s 1 millimĂ©teres tartományban vizsgálĂłdtak a HUN-REN Balatoni LimnolĂłgiai KutatĂłintĂ©zetĂ©nek (BLKI, Tihany) munkatársai a Magyar Agrár- Ă©s Élettudományi Egyetem (MATE, GödöllĹ‘) kutatĂłival közösen.
KĂĽlönbözĹ‘ technolĂłgiákkal Ă©s kĂĽlönbözĹ‘ lĂ©pĂ©sekben egy köbmĂ©ter vizet szűrtek át, Ă©s hĂ©tfajta műanyagot azonosĂtottak a vizsgált mĂ©rettartományban. A polipropilĂ©n (PP), a polisztirol (PS) Ă©s a polietilĂ©n (PE) voltak a leggyakoribb műanyagok, amelyek elsĹ‘sorban fĂłliákbĂłl, PET-palackokbĂłl, zacskĂłkbĂłl, ruházatokbĂłl Ă©s hĹ‘szigetelĹ‘ anyagbĂłl (hungarocell) kerĂĽltek a vĂzbe.
Ezen vizsgálatokat kiterjesztettĂ©k a Kis-Balatonra is, hogy összevethessĂ©k a kĂ©t vĂztĂ©r adatait. A Kis-Balatonban átlagosan 7-8 mikroműanyag szemcsĂ©t találtak a kutatĂłk ezer liter vĂzben, mĂg a Balatonban 21-et. „Ez utĂłbbi szám talán nem tekinthetĹ‘ kirĂvĂłan magasnak, noha 67 eurĂłpai tĂł esetĂ©ben 7,3 átlagos szemcseszámot számoltak össze a kutatĂłk, igaz, más vizsgált mĂ©rettartományban (310 mikromĂ©ter Ă©s 5 millimĂ©ter között) Ă©s eltĂ©rĹ‘ mĂłdszerekkel. Ugyanakkor fontos megemlĂteni, hogy az Ă©desvĂzi tavakat egyelĹ‘re mĂ©g kevĂ©sbĂ© vizsgálják, mint a tengereket, Ăłceánokat Ă©s a folyĂłvizeket” – mondta Svigruha RĂ©ka, a HUN-REN BLKI tudományos munkatársa.
Kép: canva
A Bodrog nem áll jól
A kutatĂł hozzátette, az eurĂłpai folyĂłvizekben átlagosan 0,03-187 000 között is lehet a mikroműanyagok száma egy köbmĂ©ter vĂzben irodalmi adatok alapján. ÉrdekessĂ©g, hogy nemrĂ©g Ă©rkezett egy számadat az egyik legszennyezettebb hazai vizĂĽnkrĹ‘l: a Bodrog folyĂłban tĂzszer annyi, 214,8 mikroműanyagot mĂ©rtek egy köbmĂ©ter vĂzben, mint amennyit legutĂłbb a Balatonban.
Svigruha RĂ©ka szerint mĂ©g gyerekcipĹ‘ben járnak azok a kutatások, amelyek a mikroműanyagok lebontását cĂ©lozzák meg kĂĽlönbözĹ‘ mikroorganizmusokkal, pĂ©ldául baktĂ©riumokkal, gombákkal. A kutatĂł ezĂ©rt a megelĹ‘zĂ©sre helyeznĂ© a hangsĂşlyt, a szennyvĂztisztĂtĂł-telepeken a szűrĂ©seket, a szűrĂ©sberendezĂ©seket fejlesztenĂ©, valamint Ăşgy vĂ©li, sokkal környezettudatosabban kellene a műanyag termĂ©keket használnunk pĂ©ldául a vĂzparti nyári fesztiválok idejĂ©n.
A kevesebb műanyag használata már csak azĂ©rt is indokolt a vĂzpartok környĂ©kĂ©n, mert azok a táplálĂ©kláncokon keresztĂĽl könnyen eljuthatnak az emberi szervezetig is. A balatoni kutatĂłk vĂzibolhákkal (Daphnia magna) kĂsĂ©rleteztek, amelyekkel kĂĽlönbözĹ‘ fajta mikroműanyagokat etettek. A vizsgálatbĂłl kiderĂĽlt, a mikroműanyagok befolyásolják az aprĂł állatok növekedĂ©sĂ©t, továbbá az a szaporodásukra is negatĂvan hat az eredmĂ©nyek szerint. Ugyanis a vĂzibolhák táplálĂ©kkĂ©nt veszik magukhoz a szűrögetĹ‘ Ă©letmĂłdjuk során a mikroműanyagokat, abbĂłl azonban nem jutnak tápanyaghoz. „Rajtuk keresztĂĽl a halakon át a táplálĂ©kláncba is begyűrűzhetnek ezek az aprĂł szemcsĂ©k, Ă©s ez hosszabb távon megzavarhatja a termĂ©szetes ökoszisztĂ©ma stabilitását” – hangsĂşlyozta a HUN-REN BLKI kutatĂłja.
Kép: canva
Mi az a mikroműanyag?
A mikroműanyagok alatt az 5 milliméternél kisebb szemcséket értjük, amelyek forrásai legtöbb esetben például a ruhamosásból származó szálak, a kozmetikai termékekben lévő apró szemcsék, vagy a fóliák, zacskók és műanyag palackok lassú bomlási folyamatainak termékei fizikai és kémiai folyamatok végeredményeként. Mostanság már az állatok, sőt, az ember szervezetében is kimutatták ezeket a szemcséket.
Néhány érdekesebb szám a mikroműanyagokról
- 450 millió tonna műanyag készül évente, becslések szerint 2030-ra ez a szám megnégyszereződhet.
- Percenként 1,5 tonna műanyag kerül a Földközi-tengerbe.
- Egyetlen tubus arclemosó akár 300 ezer darab apró műanyagszemcsét tartalmazhat.
- Egy átlagos mosás során kb. 700 000 mikroszál válik le a ruháinkról.
- KĂnai kutatĂłk tengeri sĂł mintákban, NĂ©metországban pedig palackozott sörökben is kimutattak már mikroműanyagokat.
- Osztrák vizsgálatok szerint a Duna Ă©vente 530–1500 tonna mikroműanyagot szállĂt.
- A műanyag szatyrok lebomlási ideje 200-1000 év is lehet.
(számok forrása: HUN-REN BLKI, MATE)
Kiemelt kép: canva