Közel sem a Balaton a legszennyezettebb hazai vizünk

Közel sem a Balaton a legszennyezettebb hazai vizünk
Közel sem a Balaton a legszennyezettebb hazai vizünk

Egy köbméternyi Balaton-vízben 21 mikroműanyag található, a Kis-Balatonban 7-8 körül van ez a szám, a nagy szemétszedésen nemrég átesett Bodrogban pedig 214,8 műanyagszemcsét számoltak össze. Közömbösíteni még nem igazán lehet ezeket, megelőzéssel többet tehetünk természetes vizeink műanyagmentesítésén, vélik a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének szakemberei.

Bár a legtöbb földfelszĂ­ni vĂ­z a Zala folyĂłbĂłl Ă©rkezik a Balatonba, mĂ©gsem innen jut a tĂłba a legtöbb szennyezĂ©s, hanem a kisebb befolyĂłkbĂłl. A legutĂłbbi kutatás során a Balaton kĂ©t medencĂ©jĂ©ben nyolc helyszĂ­nen vĂ©geztek mĂ©rĂ©seket, 50 mikromĂ©ter Ă©s 1 millimĂ©teres tartományban vizsgálĂłdtak a HUN-REN Balatoni LimnolĂłgiai KutatĂłintĂ©zetĂ©nek (BLKI, Tihany) munkatársai a Magyar Agrár- Ă©s Élettudományi Egyetem (MATE, GödöllĹ‘) kutatĂłival közösen.

Különböző technológiákkal és különböző lépésekben egy köbméter vizet szűrtek át, és hétfajta műanyagot azonosítottak a vizsgált mérettartományban. A polipropilén (PP), a polisztirol (PS) és a polietilén (PE) voltak a leggyakoribb műanyagok, amelyek elsősorban fóliákból, PET-palackokból, zacskókból, ruházatokból és hőszigetelő anyagból (hungarocell) kerültek a vízbe.

Ezen vizsgálatokat kiterjesztettĂ©k a Kis-Balatonra is, hogy összevethessĂ©k a kĂ©t vĂ­ztĂ©r adatait. A Kis-Balatonban átlagosan 7-8 mikroműanyag szemcsĂ©t találtak a kutatĂłk ezer liter vĂ­zben, mĂ­g a Balatonban 21-et. „Ez utĂłbbi szám talán nem tekinthetĹ‘ kirĂ­vĂłan magasnak, noha 67 eurĂłpai tĂł esetĂ©ben 7,3 átlagos szemcseszámot számoltak össze a kutatĂłk, igaz, más vizsgált mĂ©rettartományban (310 mikromĂ©ter Ă©s 5 millimĂ©ter között) Ă©s eltĂ©rĹ‘ mĂłdszerekkel. Ugyanakkor fontos megemlĂ­teni, hogy az Ă©desvĂ­zi tavakat egyelĹ‘re mĂ©g kevĂ©sbĂ© vizsgálják, mint a tengereket, Ăłceánokat Ă©s a folyĂłvizeket” – mondta Svigruha RĂ©ka, a HUN-REN BLKI tudományos munkatársa.

Korántsem a Balaton a legszennyezettebb
Kép: canva

A Bodrog nem áll jól

A kutatĂł hozzátette, az eurĂłpai folyĂłvizekben átlagosan 0,03-187 000 között is lehet a mikroműanyagok száma egy köbmĂ©ter vĂ­zben irodalmi adatok alapján. ÉrdekessĂ©g, hogy nemrĂ©g Ă©rkezett egy számadat az egyik legszennyezettebb hazai vizĂĽnkrĹ‘l: a Bodrog folyĂłban tĂ­zszer annyi, 214,8 mikroműanyagot mĂ©rtek egy köbmĂ©ter vĂ­zben, mint amennyit legutĂłbb a Balatonban.

Svigruha Réka szerint még gyerekcipőben járnak azok a kutatások, amelyek a mikroműanyagok lebontását célozzák meg különböző mikroorganizmusokkal, például baktériumokkal, gombákkal. A kutató ezért a megelőzésre helyezné a hangsúlyt, a szennyvíztisztító-telepeken a szűréseket, a szűrésberendezéseket fejlesztené, valamint úgy véli, sokkal környezettudatosabban kellene a műanyag termékeket használnunk például a vízparti nyári fesztiválok idején.

A kevesebb műanyag használata már csak azért is indokolt a vízpartok környékén, mert azok a táplálékláncokon keresztül könnyen eljuthatnak az emberi szervezetig is. A balatoni kutatók vízibolhákkal (Daphnia magna) kísérleteztek, amelyekkel különböző fajta mikroműanyagokat etettek. A vizsgálatból kiderült, a mikroműanyagok befolyásolják az apró állatok növekedését, továbbá az a szaporodásukra is negatívan hat az eredmények szerint. Ugyanis a vízibolhák táplálékként veszik magukhoz a szűrögető életmódjuk során a mikroműanyagokat, abból azonban nem jutnak tápanyaghoz. „Rajtuk keresztül a halakon át a táplálékláncba is begyűrűzhetnek ezek az apró szemcsék, és ez hosszabb távon megzavarhatja a természetes ökoszisztéma stabilitását” – hangsúlyozta a HUN-REN BLKI kutatója.

A Bodrogban rengeteg a mikroműanyag
Kép: canva

Mi az a mikroműanyag?

A mikroműanyagok alatt az 5 milliméternél kisebb szemcséket értjük, amelyek forrásai legtöbb esetben például a ruhamosásból származó szálak, a kozmetikai termékekben lévő apró szemcsék, vagy a fóliák, zacskók és műanyag palackok lassú bomlási folyamatainak termékei fizikai és kémiai folyamatok végeredményeként. Mostanság már az állatok, sőt, az ember szervezetében is kimutatták ezeket a szemcséket.

Néhány érdekesebb szám a mikroműanyagokról

  • 450 milliĂł tonna műanyag kĂ©szĂĽl Ă©vente, becslĂ©sek szerint 2030-ra ez a szám megnĂ©gyszerezĹ‘dhet.
  • PercenkĂ©nt 1,5 tonna műanyag kerĂĽl a Földközi-tengerbe.
  • Egyetlen tubus arclemosĂł akár 300 ezer darab aprĂł műanyagszemcsĂ©t tartalmazhat.
  • Egy átlagos mosás során kb. 700 000 mikroszál válik le a ruháinkrĂłl.
  • KĂ­nai kutatĂłk tengeri sĂł mintákban, NĂ©metországban pedig palackozott sörökben is kimutattak már mikroműanyagokat.
  • Osztrák vizsgálatok szerint a Duna Ă©vente 530–1500 tonna mikroműanyagot szállĂ­t.
  • A műanyag szatyrok lebomlási ideje 200-1000 Ă©v is lehet.

(számok forrása: HUN-REN BLKI, MATE)

Kiemelt kép: canva