A közlekedés fenntartható jövőjéről szóló diskurzusban a vasút nem megkerülhető tényező. Ennek egyszerű okai vannak: a közlekedés károsanyag-kibocsátásának nagyjából a 0,5%-áért felel globálisan, miközben ha a személyszállításról beszélünk, akkor az egy menetben elszállítható utasok számában szinte utolérhetetlen. Épp ezért fontos, hogy milyen lehetőségek és kihívások állnak az ágazat előtt. Erről Hegyi Zsolttal, a MÁV Start Zrt. szolgáltatásfejlesztési és értékesítési vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
A kötöttpályás közlekedés reneszánszát éli, szerepe világszerte egyre jobban felértékelődik. Ebben kétségtelenül szerepük van a klímavédelmi céloknak, de a vasútnak számos olyan többlet előnye is van, melyek a többi közlekedési ágazat elé helyezik. Ahogy vendégem elmondja, a vonat valós alternatívája lehet az elővárosi és a regionális közlekedésben az autónak, de rövidebb távokon bizony az egyre elterjedtebb, de igen környezetszennyező fapados repülésnek is konkurenciát jelenthet.
Nem is csak azért, mert a plusz szolgáltatások és a vonat kényelme sokkal többet nyújtanak, mint a többi közlekedési eszköz esetében, hanem azért is, mert a vonat akár a menetidő tekintetében is felveszi a versenyt. Egy repülőgép esetében előbb el kell utaznunk a reptérre, meg kell várnunk a gép indulását, az utazás végén – ha volt feladott poggyászunk – újra várni kell, és még mindig vár ránk egy út, hogy bejussunk a városba. Ehhez képest a vonatokra jellemzően a városközpontokban szállhatunk fel, és ott is tesznek le. Mindent figyelembe véve egy 6–7 órás vonatút valós alternatívája a repülésnek, míg ha éjszakai, hálófülkés vonattal számolunk, még nagyobb távolságot tudunk megtenni.
Kapcsolódó bejegyzések
Idén is kedvezményesen utazhatunk a Balaton körül
A Balaton24 napijegy a MÁV-START pénztáraiban és az automatákban továbbra is mindössze 1090 forintért váltható meg.
Hegyi Zsolt szerint ennél is komolyabb előrelépést jelenthet a gyorsvasúti rendszer európai szintű kiépülése. Ebben itthon még lényegében a nulláról indulunk, ám ha az európai nagy sebességű vérkeringésbe be tudunk majd kapcsolódni, akkor akár a kontinenst átszelő repülőutakat is kiválthatja majd a vasút.
A vasúti közlekedés számos előnye között megemlítendő az is, hogy térfoglalása jóval kisebb, mint például az autózásé. Itt nincsenek hatalmas autópálya-csomópontok, nem kell parkolót biztosítani. Közben a károsanyag-kibocsátás is elkerülhető, ha villamosvontatású szerelvényekről beszélünk, és ma már néhány vonalat leszámítva főként ilyen vonatok járnak. Mindez még inkább környezetbarát lehet, ha megújuló energiaforrások biztosítják a működéshez szükséges áramot. De nem csak a személyszállításban számít fenntartható megoldásnak a vasút, hiszen a teherforgalomban teljesen átlagosnak számítanak az akár 2000 tonnás szerelvények is; ugyanez közúton számos kamiont igényelne.
Az adásban ezeken túl szót ejtünk arról, hogy
- a jegyárak tekintetében a vasút hogyan tudja felvenni a versenyt a többiekkel,
- milyen változásokat hozott az új ország- és vármegyebérletek bevezetése,
- hogy állunk itthon a vonalak villamosításával, és hol lehet még kivitelezni fejlesztéseket,
- milyen alternatív technológiák jelenhetnek meg a vasúti forgalomban,
- mit kell tudni a MÁV klímacéljairól, és hol tart ezen az úton a vállalat,
- milyen hatással van a klímaváltozás a vasútra, és mire kell felkészülnünk a jövőben.
Fotók: canva.com
