Közhelyszerű, de igazabb, mint eddig bármikor: eltávolodtunk a természettől. Összetett problémahalmazról van szó, ugyanis ez nem csak azt jelenti, hogy nem töltünk időt erdőn-mezőn, ezért nem ismerjük a körülöttünk élő állat- és növényvilágot. Azt is jelenti, hogy élelmiszereinkről is keveset tudunk, arról végképp fogalmunk sincs, hogy ki, hol és hogyan termelte meg őket. A Holnapután aktuális adásában Dezsény Zoltánnal beszélgetek, aki feleségével, Judittal több mint egy évtizede dolgozik azon, hogy ez megváltozzon.

Holnapután című rádiós podcastunkat vasárnaponként 20:00-tól a Petőfi Rádión követhetitek, de a teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva is meghallgathatjátok. Keressétek a Greendex podcastjait a Spotify-on, az Apple Podcaston és a többi gyűjtőoldalon!

Egy 400 lelkes nógrádi faluban, Terényben működik a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság. A fővárostól 70 km-re fekvő település, ahogy vendégem mondja, „még nem a világ vége, de onnan már az is látszik”. Talán ezért is kitűnő hely arra, hogy valami egészen különleges dolognak adjon otthont. A több mint 10 éve alapított MagosVölgy küldetésének része, hogy a termelésben a fenntarthatóságot és az ökológiai gazdálkodás elveit maximálisan figyelembe veszik. Jelenleg közel 150 terényi és budapesti családot látnak el hétről hétre friss szezonális zöldséggel. És ami még fontosabb: nem csak „arcot adnak” a zöldségek mellé, de a közösségi mezőgazdaság elvei mentén valódi közösséget is szerveznek. A szezonban több összejövetelt és gazdaságlátogatást tartanak, ahol a zöldségközösség tagjai jobban megismerhetik egymást.

A MagosVölgy történetét tovább színesíti, hogy az alapítók maguk is „kiköltözők”: mindketten végzett agrármérnökök, de Zoltán a VIII. kerületből, felesége, Judit pedig egy nyíregyházi panelből jön. Mondhatni, nem átlagos gazdálkodók.

Na, de mit jelent a közösségi mezőgazdaság?

Mezőgazdaság a közösség erejével?

Ahogy Zoltán meséli, a II. világháború utáni Japánban a gazdaság gyors felfutásával párhuzamosan egyre nagyobb problémát kezdett jelenteni az ipari eredetű környezetterhelés. Nehéz volt tiszta forrásból származó, szennyezésmentes élelmiszert beszerezni, ezért a fogyasztók tudatosan kezdték el keresni azokat a termelőket, akik megbízható, jó minőségű, egészséges élelmiszerrel tudják őket ellátni. Így indult az első közösségi mezőgazdasági rendszer (Teikei-rendszer), melynek egyik jelmondata ez volt: „élelmiszer a termelő arcával”.

A hasonló kezdeményezések az 1980-as évektől az Egyesült Államokban és Európában is egyre nagyobb teret nyertek. Mára kontinensünkön 10 ezer feletti számban találunk közösség által támogatott mezőgazdasági rendszereket.

A Community Supported Agriculture (CSA), azaz a közösség által támogatott mezőgazdaság Magyarországon a 2010-es években jelent meg. A MagosVölgy nem az első ilyen, de az elsők között volt, amikor 2016-ban megalakult a zöldségközösség. Most zárult a nyolcadik szezon.

A közösség által támogatott mezőgazdaság működése és előnyei

A CSA-rendszerekben a gazdák és a közösség tagjai egymás szövetségesei, együttműködésük jelenti a biztos alapot. A tagok a teljes szezonra elköteleződnek a gazda mellett, jellemzően előre befizetve azt az összeget, amelyből a gazdaság az év folyamán működhet. Ez azt jelenti, hogy a heti zöldségátadásokon a tagok nem fizetnek a zöldségekért, hanem részesedésük arányában kapnak a termésből. Persze csak akkor, ha a sáskajárás, az aszály vagy épp egy áradás nem vitte el a termést.

Ezekre szerencsére kevés esély van, de a pakliban minden benne van: a zöldségközösség a kockázatot is közösen vállalja. Ha rekordtermés lesz az adott évben, akkor mindenki sok zöldséget vihet haza, de az esetleges nehézségek következményeit is viselni kell.

A rendszer a gazda számára biztonságot és tervezhetőséget nyújt, hiszen nem kell hétről hétre azon aggódnia, hogy vajon megveszik-e a piacon a terményeit. A közösségi tagok számára pedig lehetőséget teremt arra, hogy tiszta, megbízható forrásból szerezzék be élelmiszereiket, miközben a biodiverzitás megőrzését és a fenntarthatóságot is támogatják. Mert természetesen az így működő rendszerek jellemzően kis léptékű ökológiai termelést folytatnak, a MagosVölgy is minősített biogazdaság.

A tagok visszajelzéseikkel alakíthatják is a gazdaság működését, például jelezhetik, hogy milyen zöldségféléből látnának szívesen, miből lenne elég kevesebb, stb. A legtöbb helyen gazdaságlátogatásra is van lehetőség, a MagosVölgy esetében például évente legalább három alkalommal el lehet látogatni a kertbe, megnézni, mi, hol és hogyan terem, és találkozni a közösség többi tagjával.

Hogyan lehet csatlakozni?

A közösségi mezőgazdasági rendszerek esetében általában egy szezonra kötelezik el magukat egymás mellett a résztvevők. Ennek megfelelően új tagok csatlakozására a szezon előtt van lehetőség. Magyarországon január végén, február elején szokták keresni új tagjaikat a gazdaságok. Persze az előny a régi tagoké, akik eldönthetik, hogy folytatják-e a közös gazdálkodást, a felszabaduló, illetve új helyekre viszont lehet jelentkezni.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete hosszú évek óta összefogja a hazai CSA-rendszerben működő gazdaságokat, honlapjukon megtalálhatók a szükséges információk, ha valaki kedvet kapott a csatlakozáshoz. Minden évben nyílt napot is tartanak a fővárosban, ez tavaly február első felében volt, várhatóan idén is akkortájt lesz, érdemes figyelni a felületeiket.

Borítókép: facebook.com/magosvolgy

A nagyüzemi mezőgazdasági módszerek, a természetet kizsákmányoló megoldások világszerte egyre nagyobb problémákat okoznak. A Planet Budapest Fenntarthatósági Expó számos szakmai résztvevője és kiállítója foglalkozik regeneratív mezőgazdasági eljárásokkal, melyek megoldást jelenthetnek, a lassan egész civilizációnkat fenyegető válságra. Magyarországon is több olyan gazdaság működik, melyek nem a természet ellen, hanem azt segítve termelik meg élelmiszereink minőségi alapanyagait. Ilyen például a Száron működő Csoroszlya Farm, melynek vezetőjével, Nobilis Ágostonnal a rendezvényen beszélgettünk.