Érthető okból sem a kullancsok, sem a legyek nem tartoznak az általunk kedvelt élőlények közé. Kettejük „ötvözete” pedig igen kellemetlen pillanatokat tud okozni házi és haszonállatainknak, illetve nekünk, embereknek is.
Kullancs vagy légy?
Természetesen nem a fent említett két faj nászából született meg ez az alattomos kis rovar. A kullancs elnevezést a vérszívó tulajdonsága miatt kapta, egyébként a légyalkatúak alrendjébe tartozik. A kullancslegyek madarak, házi és vadon élő emlősállatok ektoparazitái, azaz külső élősködői. Vannak szárny nélküli és csökevényes szárnyú, illetve kiválóan repülő fajai is. Ezek mérete fajtól függően 2 és 9 milliméter között változik, alkatuk miatt egyébként tetűlegyeknek is szokták őket nevezni.
Fotó: Anatoly Ozernoy, inaturalist.org
Kapcsolódó bejegyzések
Fennmaradhat-e az emberiség egy rovarok nélküli világban?
Kárba veszhet 480 millió év rendkívül fontos munkája? Mi lesz velünk rovarok nélkül?
Hazánkban leggyakrabban ló-kullancsléggyel (Hippobosca equina) és szarvas-kullancsléggyel (Lipoptena cervi) találkozhatunk főleg istállók, legelők környékén, illetve az erdőben túrázva. A nevükkel ellentétben azonban nemcsak lovakra vagy szarvasokra specializálódtak, hanem előszeretettel támadnak meg más emlősöket, például a kutyákat és sajnos minket, embereket is.
Kullancsveszély!
Kegyetlen kis vámpírok
Hogy mi a legrosszabb bennük? Egyrészt az, hogy kemény kitinvázuk miatt a hagyományos legyekkel ellentétben szinte lehetetlen őket lecsapni, másrészt pedig vaskos lábaikkal és erős karmaikkal levakarhatatlanul megkapaszkodnak a gazdaállaton. Emberre szállva megpróbálnak bebújni a ruházat alá, a hajlatokba, a fülbe vagy a hajba, csípésük pedig erős viszketést okoz és duzzanatot, amely hosszan megmarad a bőrön.
Kapcsolódó bejegyzések
Kullancsszezon: könnyen bejuthatnak délről új betegségek az országba
A várva várt tavaszi kirándulások kellemetlen kísérői a kullancsok. Kevesen tudják, hogy új, veszélyes kórokozók bukkanhatnak fel Magyarországon a klímaváltozás miatt, amelyeket pont ők terjesztenek. A kutatók a lakosság segítségét kérik, hogy minél pontosabb képet kaphassunk a fertőzöttség mértékéről. A kórokozók járványtanával és ökológiájával foglalkozó biológussal, dr. Földvári Gáborral beszélgettünk arról, hogy mit lehet tenni védekezésképpen, és mire számítanak a jövőben.
A bőrreakciók egyénenként változóak lehetnek, és bár a darázscsípésekhez képest elenyésző számban, de anafilaxiás sokkot is kiválthatnak. Ha pedig mindez nem lenne elég, a kullancsokhoz hasonlóan különböző kórokozókat, mikrobiális élősködőket, baktériumokat is terjeszthetnek.
Fotó: Canva
Kapcsolódó bejegyzések
Darazsak a ház körül – Védekezz ellenük környezetbarát eszközökkel!
A darazsak csupán 1%-a ártalmas az emberre, de kiveszik részüket a beporzásból, és fontos elemei a biodiverzitásnak is. Oda kell figyelnünk rájuk!
Nehéz védekezni ellenük
A rossz hír az, hogy a hagyományos kullancs- és más rovarellenes szerek teljesen hatástalanok a kullancslegyekkel szemben. Ha kirándulni megyünk, javasolt a zárt öltözék – persze a nyári melegben ezt elég nehéz megoldani –, illetve ha már ránk szállt a rovar, legjobb zsebkendővel megfogni, majd körömmel szétnyomni.
Kapcsolódó bejegyzések
Nem csak az aranyos állatok szorulnak védelemre
India legfurcsább békája aránytalan és a színe sem szép, ezért nem féltjük őket úgy a kihalástól, mint például a pandákat. Pedig nagyon is kellene.
Nyitókép: Canva
