Három éven át a világ 60 városának tömegközlekedési eszközeiről gyűjtött környezeti mintákat egy nemzetközi kutatócsapat, hogy megnézzék, városlakóként kikkel élünk szoros szomszédságban. A kutatók eredményeiket a Cell című vezető tudományos folyóiratban mutatták be, és ők úgy tudják, hogy ez lett az első nagyívű feltérképezése a városi mikroorganizmusok ökoszisztémájának.
Pedig a városi mikroorganizmusok kutatása fontos feladat, hiszen egészen más viszonyban élünk itt együtt a különféle vírusokkal és baktériumokkal, mint a kevésbé sűrűn lakott helyeken vagy az ember által még kevésbé háborgatott természetben.
A most publikált kutatás során sok ezer mikroorganizmust azonosítottak, köztük több ezer olyat is, ami eddig nem szerepelt a referencia adatbázisokban, azaz nem volt ismert a tudomány számára. De előkerült 4246 ismert mikroorganizmus is a közlekedési eszközökről.
A kutatás 2015 és 2017 között zajlott, hat kontinens 32 országának 60 városában.
A kutatók olyan eszközöket használtak, melyekkel azokat a vírusokat tudták azonosítani, melyek genetikai anyaga DNS, így például a járványt kirobbantó RNS-alapú SARS-CoV-2 koronavírust nem találhatták volna meg így.
Érdekesség, hogy – miközben a víruspopuláció alapvetően jellemző az adott településre – az egyes városokra jellemző sajátos élőlények mellett a kutatók azonosítottak 31 fajt, melyek a globális minták 97 százalékában megtalálhatóak voltak.
Az eddigi eredményekből azt is látni, hogy számos tényező alakíthatja egy város mikrobiomját, azaz az ott élő mikroorganizmusok alkotta ökológiai rendszert: az ott élő emberek száma, a népsűrűség, a város tengerszint feletti magassága, klímája, óceántól vagy tengertől való távolsága mind számíthat.
A nemzetközi együttműködésből nőtt ki 2015-ben az International MetaSUB Consortium, melynek tagjai kifejezett a városi mikroorganikus bioszférák kutatására fókuszálnak. Az újabb kutatásokban már nemcsak olyan kemény felületekkel dolgoznak, mint a tömegközlekedési eszközök, de vesznek mintákat levegőből, vízből és szennyvízből is. Ők hívták életre a Globális Városi Mintavételi Napot is: minden évben június 21-én közös mintavételre biztatják a projekt követőit.
A most publikált kutatás a projekt vezetői szerint abban is segíthet, hogy a jövőben könnyebben lehessen nyomon követni betegségek megjelenését, illetve a módszertan segíthet az antibiotikum-rezisztens mikroorganizmusok felismerésében és kutatásában is, vagyis a gyógyszerfejlesztésben.
(Forrás: 444.hu Kép: pexels.com)
